Az Animals folyóiratban megjelent első tanulmány abból indult ki az ELTE közlése szerint, hogy az ADHD-s emberek kevésbé rugalmasak mentálisan, vagyis nehezebben alkalmazkodnak a változó szabályokhoz. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy megfigyelhető-e hasonló jelenség a kutyák esetében is.
Egy egyszerű játék során a kutyáknak két cserép közül kellett kiválasztaniuk azt, amelyik a jutalomfalatot rejtette. Néhány próbálkozás után megtanulták, hogy a falat mindig ugyanazon az oldalon található. Ezután azonban a kutatók megcserélték az oldalakat, és azt vizsgálták, mennyi próbálkozásra van szükség, mire a kutyák rájönnek az új szabályra.
„A magasabb ADHD-pontszámú kutyák lassabban tanulták meg, hogy a falat már a másik cserépben van, tehát az embereknél leírtakhoz hasonlóan kevésbé voltak mentálisan rugalmasak” – magyarázza Kovács Tímea, a tanulmány első szerzője.
Reicher Vivien, a kutatás vezetője hozzáfűzi: „Mivel az alvásról tudjuk, hogy jó hatással van a tanulásra, azt is megvizsgáltuk, hogyan teljesítenek a kutyák egyórás alvás után ugyanebben a tesztben”. A kutatók alvási EEG-mérést is végeztek (olyan módszerrel, amelyet kisgyermekek esetében is alkalmaznak), így pontosan nyomon tudták követni, mennyit aludtak a kutyák a kísérlet során.
A teszt megismétlése érdekes eredményeket hozott: alvás után már nem volt összefüggés az ADHD-pontszám és a teljesítmény között. Sőt, a magasabb ADHD pontszámú kutyáknak még többet is javult a teljesítménye, ha legalább 25 percet aludtak.
„Úgy tűnik, hogy a feladat ismétlése és a megfelelő mennyiségű alvás segíthet enyhíteni az ADHD-hoz köthető mentális rugalmatlanságot” – mondja Gácsi Márta, a HUN-REN–ELTE Összehasonlító Etológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. A kognitív tréning és az elegendő alvás tehát fontos szerepet játszhat az ADHD-szerű viselkedést mutató kutyák támogatásában.
Megjelent egy másik tanulmány is a The Veterinary Journal folyóiratban. Ez azt vizsgálta, hogyan függnek össze a kutyák ADHD-jellegei az önkontrolljukkal. A kutatók a gyermekkutatásokból ismert Pillecukor-tesztet adaptálták kutyákra. A feladat egyszerű volt: a kutya azonnal megehetett egy darab száraz kekszet, vagy ha tudott várni néhány másodpercet, egy sokkal ízletesebb virslidarabot kapott. A magasabb ADHD-pontszámú kutyák rövidebb ideig tudtak várni, vagyis gyengébb önkontrollt mutattak.
„Tisztázni akartuk, hogy pontosan mi áll a jelenség hátterében, ezért külön-külön is megvizsgáltuk az ADHD három jellemzőjét: a figyelemhiányt, a hiperaktivitást és az impulzivitást” – mondja Kovács Tímea. Kiderült, hogy a viselkedésbeli különbségek a figyelemhiánnyal és a hiperaktivitással függtek össze, az impulzivitással azonban nem. Ez azzal magyarázható, hogy az impulzivitás megnyilvánulása erősen függ a helyzettől.
Gácsi Márta kiemeli a kutatás egyik fontos tanulságát: „Sok vizsgálat figyelmen kívül hagyja, hogy a kutyák tréningezettsége befolyásolhatja a tesztekben mutatott viselkedésüket. A mi kutatásunkban ez döntő szerepet játszott, mert a magasan képzett kutyák esetében nem volt összefüggés az ADHD jellegek és az önkontroll között”.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a jövőbeli vizsgálatokban érdemes figyelembe venni a kutyák képzettségi szintjét, mert a megfelelő tréning segíthet mérsékelni az ADHD-hoz köthető önkontroll-problémákat.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
