Negyven éve, 1986. október 22-én halt meg Szent-Györgyi Albert, a C-vitamin felfedezője, az egyetlen magyar tudós, aki a Nobel-díjat idehaza végzett munkájáért kapta meg.
Az anyai ágon a Lenhossék-orvosdinasztiából származó Szent-Györgyi Albert 1893. szeptember 16-án született Budapesten. Az iskolában nem volt jó tanuló, még házitanítót is kellett mellé fogadni, de tizenöt évesen már tudósnak készült. Az első világháború kitörésekor medikusként frontszolgálatra hívták be, megkapta az ezüst vitézségi érmet is, de a háborút értelmetlennek tartotta és karon lőtte magát, sebesülése miatt leszerelték. 1917-ben diplomázott, ezután apai örökségéből Pozsonyban, Prágában, Berlinben, Leidenben, Groningenben folytatott tanulmányokat a biológia, az élettan, a gyógyszertan, a bakteriológia és a fizikai kémia terén, majd Cambridge-ben kémiából megszerezte második doktori címét is.
Első tanulmánya a sejtlégzés mechanizmusával foglalkozott, kísérletekkel igazolta az oxidáció-redukció elektronátadási folyamatát. Klebelsberg Kuno gróf hívására 1930-ban tért haza családjával, és elvállalta a Trianon után Kolozsvárról Szegedre áthelyezett tudományegyetem külön az ő számára létrehozott biokémiai tanszékének vezetését, 1940-ben rektor lett.
A fiatal, jó megjelenésű professzorért rajongtak tanítványai: nem tekintélyére épített, hanem vitára bíztatta őket, kirándulni is eljárt velük, motorkerékpárjával európai túrát tett, teniszezett, vitorlázó gépen repült, hetvenévesen szörfözni is megtanult.
Még Cambridge-ben, a sejtlégzést vizsgálva figyelte meg, hogy egy jellegzetes oxidációs folyamat valamiért lassúbb a vártnál, ami redukáló anyag jelenlétére utal. A redukáló anyagot a mellékvese mellett a káposztából és a narancsból is sikerült kivonnia, s ignóznak (nemismerem-cukornak), majd – mivel az anyagnak feltételezései szerint hat szénatomja volt – a tudóstársai számára elfogadhatóbb hexuronsavnak nevezte el. Több mázsa mellékveséből 25 grammot sikerült előállítania, de a csekély mennyiség nem tette lehetővé a beható vizsgálatot. 1931-ben már Szegeden a paprikát kezdte vizsgálni - a legenda szerint a felesége által a vacsorához adott paprikát nem volt kedve megenni, inkább elvitte megvizsgálni a laboratóriumba. Meglepetésére a paprika hatalmas mennyiségben, tisztán tartalmazta a hexuronsavat, s rövid idő alatt másfél kilogramm volt a kezében. Ezt sikerült azonosítania a C-vitaminnal és skorbutellenes hatása miatt aszkorbinsavnak nevezte el.
Szent-Györgyi és társa, Joseph Svirbely 1932. április 15-én publikálták felfedezésüket a Nature folyóiratban, ám az amerikai Charles Glen King már két héttel előbb tett a Science-ben hasonló bejelentést. Több évig tartó vita után kiderült, hogy Szent-Györgyi már március 18-án a budapesti Orvosegyletben kijelentette, hogy a hexuronsav és a C-vitamin ugyanaz az anyag, így övé lett az elsőbbség.
Az elmúlt években megszaporodtak a nagyformátumú tudósok életét egy mozinéző szemével nézve is izgalmasan feldolgozó filmek. De vajon miért nem ihlette meg eddig a magyar filmipart a nemzetközi viszonylatban is igencsak érdekes és mozgalmas életet élő Szent-Györgyi Albert? Születésének 125. évfordulója alkalmából összeszedtünk 13+1 érdekességet, amit érdemes tudni a Nobel-díjas tudósról. Indulhat a játék: ki mennyiről tudott eddig?
1934-ben jelölték az orvosi Nobel-díjra, amelyet 1937. október 28-án ítélt neki a svéd Karolinska Intézet „a biológiai égési folyamatok terén tett felfedezéséért, különösen a C-vitamin, valamint a fumársav-katalízis vonatkozásában”. Az érmet a II. világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle, az összeget a finn-orosz háború finnországi áldozatainak ajánlotta fel. A Nobel-díj átvételekor öröme felhőtlen volt, meg lévén győződve arról, hogy felfedezése nem szolgálhatja az öldöklést. Néhány évvel később rezignáltan kellett tudomásul vennie, hogy a náci Németországban olyan aszkorbinsav-készítményt kezdtek gyártani, amelynek révén a tengeralattjárók legénysége hónapokig volt képes a nyílt tengeren az ellenséges hajókra vadászni.
1936-ban a hajszálerek áteresztő-képességét szabályozó flavonokat, a P-vitamint izolálta. Az izomszövetek oxigénfelvételét tanulmányozva vizsgálta a tejsav széndioxiddá alakulását, s azt tapasztalta, hogy négy szerves dikarbonsav katalitikus módon fokozza a szövetlégzést, ez vezetett a citrátkör felfedezéséhez.
A modern gondolkodású, szókimondó Szent-Györgyi idehaza rendes akadémiai tagságát a Nobel-díj és a Corvin-koszorú (1937) ellenére is csak nehezen, 1938-ban nyerte el. Az angolul kiválóan beszélő tudós a II. világháború idején titkos diplomáciai küldetést vállalt, s amikor ezt a németek megtudták, Hitler személyesen adott parancsot likvidálására. Magyarország német megszállása után bujkálni kényszerült, a nyilas hatalomátvétel után a svéd követségre menekült, ahonnan egy német razzia előtt az utolsó pillanatban, egy autó csomagtartójában csempészték át már szovjet ellenőrzés alatt álló területre.
1945 után a Magyar Tudományos Akadémia másodelnöke, a Magyar-Szovjet Baráti Társaság alapító tagja, pártonkívüli meghívott parlamenti képviselő lett (pártnak soha nem volt tagja). Mivel úgy látta, hogy a kommunisták egyre növekvő hatalma az általa képviselt értékeket és személyes szabadságát is veszélyezteti, 1947-ben svájci szabadságáról az Egyesült Államokba utazott. Neve még szerepelt az első alkalommal 1948-ban kiosztott Kossuth-díjasok listáján.
A massachusettsi Woods Hole-ban telepedett le, az Oceanográfiai Intézet számára létrehozott Izomkutató Laboratóriumában a sejtlégzéssel, izombiokémiával, biogenetikával és rákkutatással foglalkozott. Hazájával mindvégig fenntartotta kapcsolatait, 1973-ban a szegedi egyetem díszdoktorává fogadta, 1978-ban a Szent Koronát hazahozó amerikai delegáció tagja volt. A Nobel-díjas tudós 93 éves korában, 1986. október 22-én hunyt el.
A szegedi orvostudományi egyetem egy évvel később vette fel Szent-Györgyi Albert nevét, amelyet ma a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Kara visel. A rektori hivatal lépcsőjén álló szobránál évente paprikakoszorúval emlékeznek rá. A városban állandó kiállítás mutatja be hagyatékát, személyes tárgyait, munkaeszközeit és a Nobel-díj másolatát, egykori szegedi házát tavaly vásárolta meg a Nemzeti Orvosbiológiai Alapítvány.
Nem könnyű szétszálazni, melyik értékes ingatlan lehet tárgya a volt jegybankelnök elleni gyanúsításnak.
