Pataky Péter, a legnagyobb szakszervezet, a MSZOSZ elnöke szerint a munkavállalók követeléseiről, a szükségesnek tartott gazdasági intézkedésekről folytatni fogják a tárgyalásokat a munkaadókkal illetve a kormánnyal, de nem egyeznek bele a reálbérek jövő évi csökkentésébe. Javasolják az egész gazdasági rendszer áttekintését, a közteherviselés újragondolását.


Pataky Péter
hvg.hu: Élesednek a munkavállalók és a kormány konfliktusai, ami a közszolgálati dolgozókat illeti, egyelőre a megállapodás körvonalai sem látszanak. Van remény a megállapodásra?

Pataky Péter: Több tárgyalás is folyik. Az Érdekegyeztető Tanácsban a jövő évi minimálbérről, a kötelező bérminimumról és bérajánlásról próbálunk megállapodni a munkaadókkal és a kormánnyal. Közben folyik egy másik tárgyalás, melyen én személy szerint nem veszek részt, a közszféra dolgozóinak követeléseiről. Utóbbi esetben a kompenzációról folyik a vita, mivel a jövő évi költségvetést úgy terjesztette elő a kormány, hogy abban nem szerepel a köztisztviselők és közalkalmazottak tizenharmadik havi fizetése. Ráadásul a közszférában dolgozók illetményét egyáltalán nem emelnék. Vagyis két síkon folynak a tárgyalások, attól függően, ki a munkaadó, az állam és az önkormányzatok, vagy a magánszektor.

Ez mindig így megy. a közszféra a saját érdekegyeztető fórumán, a SZEF-en (Szakszervezetek Együttműködési Fóruma) tárgyal. Annyiban változott csak a helyzet, hogy két évvel ezelőtt az állam, akkor is feszült helyzetben, kétéves megállapodást kötött a sztrájkbizottsággal, mely most újra tárgyalást kezdeményezett. Úgy ítélték meg, hogy a kormány egyoldalúan felrúgta a megállapodást, mely szerint az idén véget lehet vetni a megszorításoknak, és teljes egészében vissza lehet hozni a tizenharmadik havi fizetést. A kormány most azt ajánlja, hogy 139 ezer forintos bruttó keresetig kompenzálnák az elvont tizenharmadik havi fizetést, de efölött egységesen meghatározott összeget kapna minden munkavállaló, ami a költségvetésnek mintegy 115 milliárd forintba kerülne. Ez az összeg persze a magasabb jövedelműeknél jóval alacsonyabb lenne a tizemharmadik havi fizetésnél.

hvg.hu: Persze nem lehet úgy csinálni, mintha nem változott volna meg a helyzet a két évvel ezelöttihez képest. Ez indokolja, hogy hasonló megoldást kínálnak a nyugdíjasoknak is.

P.P.: A séma valóban hasonló, ugyanis a legrosszabb helyzetben lévőket teljes mértékben kompenzálnák az elvont tizenharmadik havi járandóságukért, de már azokat, akiknek valamivel magasabb a nyugdíjuk, már nem. Ugyanakkor nem lehet a nyugdíjjal összevetni a közszféra dolgozóinak tizenharmadik fizetését. Az utóbbi ugyanis a bér szerves része, és erről törvény rendelkezik. Ez szerepel az összes közszolgálati törvényben, így a közalkalmazottak és a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényekben. Az Országgyűlés most úgy módosította ezeket a törvényeket, hogy a vonatkozó passzusokat kivették, valójában a hatályukat felfüggesztették egy évre. Ez mindenképpen sajátos jogi megoldás és ezen az alapon kezdődött meg a tárgyalás a SZEF-fel a kompenzációról. Közben folynak a szokásos, háromoldalú érdekegyeztető tárgyalások, különös tekintettel a január elsejétől esedékes minimálbérre, a középfokú, illetve a felsőfokú végzettségűek számára. A 69 ezer forintos minimálbért számolva 86 ezer 300 forint a diplomások bérminimuma. Ezeknek az összegeknek az emelése van napirenden, pontosabban hogy mekkora béremelést javaslunk a munkavállalók és a munkaadók helyi tárgyalásain.

hvg.hu: Nem inti óvatosságra a szakszervezeteket a várható nagyarányú munkanélküliség?

P.P.: Magyarországon a 10 százalékot is meghaladta a munkanélküliség a kilencvenes évek első felében, amikor tömegesen mentek csődbe a nagy, állami vállalatok, és mintegy másfél millió munkahely szűnt meg. Az a legnagyobb baj, hogy Magyarországon az akkor kialakult foglalkoztatási szint azóta sem változott, tömegesen azóta sem jöttek létre új munkahelyek. Az, hogy ehhez képest a munkanélküliség fél százalékot csökken vagy nő, nem sokat számít, ugyanis ennek statisztikai és módszertani változások az okai. Az ezredfordulótól egyfajta dinamikus egyensúly alakult ki: születnek, de meg is szűnnek új munkahelyek. Most, a reálgazdaság recessziója elsősorban az exportra termelő ágazatokat érinti, ahol a felvevő piacán is érezhető a visszaesés, ezért nincs elég megrendelés. Ennek a leglátványosabb része az autóipar, illetve a beszállítói. Olyan nagy, Magyarországon működő cégekis elbocsátanak dolgozókat, mint a Suzuki, vagy az Opel. Ezekre a leépítésekre nem tudunk reagálni, ugyanis a szakszervezetektől nem lehet várni, hogy értékesítési piacot teremtsenek. Másrészt viszont visszautasítjuk azt a logikát, hogy azért kerül sor az elbocsátásokra, mert a szakszervezetek túlságosan magas béreket követelnek. Gondoljuk csak meg: ha mondjuk a Suzuki harmadik műszakjában ingyen dogoznának a munkások, akkor a cég el tudná adni a megtermelt plusz autókat?

hvg.hu: Ferihegy leállt, és a vasutasok is munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. Január 12-én pedig sztrájkol a közszféra, amennyiben képviselői nem tudnak megállapodásra jutni a kormánnyal. Nem fogja ez az országot még inkább lejtmenetre vinni?

P.P. : A közszolgálati dolgozók esetében eleve sztrájkbizottság tárgyal a kormánnyal, melyben ott ülnek az összes szakszervezet képviselői, függetlenül attól, hogy melyik konföderációhoz tartozik. Ez a bizottság szervezte november végén a bérkövetelő demonstrációt a Kossuth téren, és helyezte kilátásba, amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, január 12-re a közszolgálati sztrájkot. Megjegyzendő, hogy ha munkabeszüntetés is lesz, a tárgyalások még folytatódhatnak, sőt, a feleknek a sztrájktörvény értelmében kötelességük is a tárgyalás. A nyomásgyakorlást a dolgozók részéről teljesen indokoltnak tartom. Nemcsak arról van ugyanis szó, hogy az utóbbi két évben a közszférában befagyasztották a béreket, ami a növekvő infláció miatt mindenkit súlyosan érintett, de most már el is vesznek a közszféra dolgozóitól, mégpedig nem is keveset. Arra, hogy a közalkalmazottak és köztisztviselők éves jövedelme csökkenjen, még nem volt példa. Az már előfordult, például 2006-ban és 2007-ben, amikor megemelték az összes munkavállaló által kötelezően fizetendő járulékot, a nettó keresetek kb. négy százalékkal csökkentek. Most azonban az éves jövedelem 8,33 százalékát kiveszik az emberek zsebéből, ami nagyon súlyos érvágás.

'A netto keresetek alacsonyak' (Oldaltörés)

hvg.hu Nemrég a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Simor András felvetette, hogy nem az aktív dolgozóktól kellene elvonni, hanem a szociális célokra fordított összegeket és a nyugdíjakat kellene csökkenni, szlovák példa szerint, ami elengedhetetlen lenne a gazdaság fellendítéséhez. Mi erről az Ön véleménye?

P.P.: Mi már régen azt mondjuk, e kellene ülni komolyan tárgyalni minden érdekelt félnek, kerülve, hogy a részérdekekről alkudozzunk. Az egész gazdasági rendszert át kellene tekinteni, újra kellene gondolni a közteherviselést. Mi egyetértünk azzal, hogy a munkát terhelő járulékokat, illetve adókat csökkentsék, mégpedig a munkaadóknál és a munkavállalóknál egyaránt. Egyrészt gyors, konkrét válságkezelő lépésekre van szükség a válság sújtotta ágazatokban, másrészt viszont átgondolt, hosszabb távú gazdasági stratégiára. A magyar gazdaságot hitekhez kell juttatni, és le kell engedni az alapkamatot. Továbbra is fennáll az a helyzet, hogy a bérekre 54 százaléknyi járulék- és adóteher rakódik rá, ami hihetetlenül magas, Európában a harmadik legmagasabb. Ez a helyzet megnehezíti a foglalkoztatás bővítését, de nem azért, mert a nettó bérek magasak, hanem mert súlyosak a bérköltségek. A nettó keresetek Magyarországon a szakszervezetek felfogása szerint alacsonyak, nem tükrözik a valóságos teljesítményeket. A bérekre rakódó járulékokat vagy a személyi jövedelemadót már csak azért is csökkenteni lehetne, mert sehol nincs előírva, hogy a jövedelem típusú adózásnak ilyen magasnak kell lennie, mondjuk a forgalmi vagy a vagyoni típusúhoz képest, nem is beszélve a tőkejövedelmek adóztatásáról.

hvg.hu: Ezek a kérdések nem kerültek szóba a nemrég megtartott gazdasági csúcsértekezleten?

P.P. Dehogynem, Én magam mondtam el őket. de nem volt semmiféle érdemi reakció. Az egész gazdasági csúcs arról szólt, hogy mindenki elmondta a véleményét, de utána semmi sem történt. Az MSZOSZ ezt az álláspontját régóta ismétli, de mindenki elengedi a füle mellett. Jó lenne tudni, hogy a most életre hívott Reformszövetség tagjai mit gondolnak a javaslatainkról. tekintettel arra, hogy ebben már nemcsak a munkáltatók szövetségei, hanem a Tudományos Akadémia is képviselteti magát, talán van némi esélye esély annak, hogy a társadalmi szempontokat is figyelembe veszik a javaslataik kidolgozásakor. Amúgy a munkáltatói szervezetek is mindig ugyanazt ismételgetik: tessék csökkenteni az adókat. Ez az azonban kevés, ha az javasolt intézkedések forrását nem jelölik meg.

hvg. hu: Most, hogy újra itt a „sztrájszezon”, egyesek attól tartanak, hogy a szakszervezeti konföderációk erőviszonyai átrendeződnek, népszerűbbé válnak a radikálisabb követeléseket megfogalmazó szervezetek. Valóban?

P.P. Tény, hogy két szakszervezet átment a független szakszervezeteket tömörítő Ligához. A rendvédelmiek szakszervezete már vagy három éve Liga-tag lett, és a villamosenergia-ipari dolgozókat szakszervezete tavaly „igazolt át”. Ez nem nevezhető nagymértékű átrendeződésnek, bár a Liga szereti az ellenkezőjét állítani. Ők szorgosan építik a radikális szakszervezet imázsát, csak az a gond, hogy egyelőre nem sok eredményt tudtak elérni.

hvg.hu: Visszatérve a közszférához: mire számítanak a szakszervezetek? Arra hogy a kormány végül meghátrál? Vagy a közalkalmazottak és köztisztviselők újabb elbocsátásával teremtik elő a hiányzó összegeket?

P.P. Remélem, a Pénzügyminisztérium illetékesei mégiscsak körülnéznek a költségvetés környékén, és találnak pótlólagos forrást a közszféra számára. Gondolja csak meg: a vita pár tízmilliárdos összegről szól, és a költségvetés harmincezer milliárdot tesz ki. Csak az összehasonlítás kedvéért, a közszféra teljes tizenharmadik fizetése mintegy kétszáz milliárd forintba kerülne, ugyanakkor, bár bankmentő csomagokban gondolkodnak, az OTP eredménye, azaz a nyeresége az év első kilenc hónapjában több mint kétszáz milliárd forintot tett ki. A kormány azt ígéri, hogy bár csökkenti a jövedelmeket a közszférában, de az állások nem kerülnek veszélybe. Sajnos, ezt nem lehet készpénznek venni, legföljebb a központi szerveknél. Az önkormányzatoknál, illetve az intézményeiknél ettől még a pénzügyi nehézségekre való tekintettel lehetnek további elbocsátások, vagyis a kormány garanciája nem sokat ér.

Pelle János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Most épp a sok eső miatt fáj a gazdák feje

Most épp a sok eső miatt fáj a gazdák feje

Diákmunkásként többet keres a gyerek, mint a szülei? Nem lehetetlen

Diákmunkásként többet keres a gyerek, mint a szülei? Nem lehetetlen

A Nike a jövőben nem bünteti pénzmegvonással a gyermeket vállaló atlétákat

A Nike a jövőben nem bünteti pénzmegvonással a gyermeket vállaló atlétákat

Nem javasolják Németországban a kipa nyilvános viselését

Nem javasolják Németországban a kipa nyilvános viselését

Gyurcsány: Részben a DK akadályozta meg a Fidesz kétharmadát

Gyurcsány: Részben a DK akadályozta meg a Fidesz kétharmadát

Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás

Mindenhol rendben megkezdődött a voksolás