Alulról építkezve lehetne javítani a magyar-szlovák viszonyt, ám amíg a magyar kultúrmissziót a gárdák töltik be északi szomszédunknál, számunkra pedig Robert Fico és Ján Slota testesíti meg a szlovák nép szellemiségét, addig látványos eredményekre nem számíthatunk. Külföldön sincsenek egyértelműen a mi pártunkon – véli Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.


Gyurcsány Ferenc és Robert Fico
© TASR
Gyurcsány Ferenc és Robert Fico révkomáromi találkozója nem sok eredménnyel zárult. A magyar kormányfő hat javaslata nem talált kellő fogadtatásra, és a négypontos közös nyilatkozat is elég tárgyszerűtlen volt.

Amikor a régóta húzódó konfliktus legújabb fejezete megkezdődött, ésszerűnek tűnt, hogy a megoldás felé vezető út kezdő lépéseként egy nyilvános televíziós vitát tartsanak. Nem egy négyszemközti találkozón vitatkoztak volna a felek, hogy egy semmitmondó nyilatkozat kiadását követően minden menjen tovább az eddigi medrében, hanem a két ország állampolgárai számára éppúgy, mint a nemzetközi nyilvánosság számára egyértelművé váltak volna az álláspontok, világosak lettek volna ki mi mellett érvel és mivel vitatkozik. Igaz, egy ilyen vita megszervezése csaknem lehetetlen (nálunk a miniszterelnök-jelölti viták is csak nagy erőfeszítések árán jönnek létre), ráadásul a nemzetközi diplomácia másképpen működik: ilyen „mérkőzésre” mindezidáig nem volt példa. Épp ezért volt kissé meglepő, amikor a találkozó után spontán módon mégiscsak megtartották ezt a vitát (még ha nem is a fenti formában), mivel a sajtótájékoztató egy csaknem másfél órás adok-kapokká fajult.

Természetesen gyakran előfordul, hogy egy találkozót követően a politikusok a nézetkülönbségeket is fontosnak tartják megemlíteni, de ezt általában elintézik pár mondattal, és azután az eredményekről és a további egyeztetések lehetőségeiről beszélnek. Ezúttal fordítva történt: a szlovák miniszterelnök, miután lerótta a találkozó eredményességét hangsúlyozó kötelező köröket, egy vélhetően előre megkomponált rövid vádbeszédet tartott, amelyben hangzatos fordulatok keretében felsorolta kifogásait és sérelmeit.

Ezek után a magyar miniszterelnök nemigen tehetett mást, mint reagálva partnere megnyilvánulásaira, az elhangzottakkal szembeállította a magyar érveket és kifogásokat (ha ezt nem teszi akkor a külföldi híradásokban és cikkekben a találkozó kapcsán kizárólag a magyar fasizmus exportjáról és a magyar szélsőségesek revíziós törekvéseiről lett volna szó). Ezekre pedig a következő körben a szlovák fél reagált. Tehát nem csupán felsorolták a panaszokat, hanem a sajtó kérdéseire válaszolva (a sajtótájékoztató végén mind a magyar, mind a szlovák média két-két kérdést tehetett fel), egymással replikáztak. A helyzet teret nyitott az álláspontok ütköztetésének. Úgy tűnt, a vitában végül a magyar miniszterelnök kerekedett felül. Ezt Fico is így érezhette, mivel nem sokkal később – egy televíziós interjúban – indignáltan megvádolta a szlovák sajtót, hogy a sajtótájékoztatón helytelenül viselkedett, és „idegen érdekeket szolgált”.

Értékesítési nehézségek (Oldaltörés)

Ha máshonnan nem is, de legalább az amerikai külpolitikából megtanulhattuk volna, hogy a nemzetközi közvélemény ítélete és nyomása nagyon sok esetben döntő fontosságú lehet egy konfrontatív szituáció kezelésében. Menedzselni kell tehát a konfrontációhoz kapcsolódó értelmezéseket, méghozzá úgy, hogy a saját értelmezésünk váljon dominánssá. Ami a magyar-szlovák konfliktus nemzetközi tálalását illeti, az egész jól működött az elmúlt években: mindaddig, amíg az Európai Parlament szocialista frakciója nyomást gyakorolt a szlovák kormányfő pártjára, más volt a hangnem. Robert Fico kezdeményezett újra és újra találkozókat, aminek létrejöttét Gyurcsány Ferenc feltételekhez tudta kötni. Ez az előny mára elolvadt, mert a külföld korántsem ítéli meg egyértelműen, ki a felelős az ellentétek periodikus felélénküléséért.

Újra és újra „el kell adni” a konfliktus magyar értelmezését, mégpedig a marketing törvényeinek megfelelően: jól kell megválasztani a célközönséget (amely hatást tud gyakorolni a dolgok alakulására); fogyaszthatóvá és emészthetővé kell tenni saját álláspontunkat; megfelelően kell csomagolni az üzeneteket. Ám a képi szimbolika – a korábbiakkal ellentétben – most nem a mi javunkra játszik. A nyilas relikviákkal felszerelt egyenruhások masírozása ugyanis sokkal kelendőbb a külföldi médiában, mint a magyar fél sérelmeit képező ügyek. A tankönyvek problémáját, vagy a jogi szabályozásban és a finanszírozásban érvényesülő diszkriminációs próbálkozásokat sokkal nehezebb hatásosan tálalni, mint a szlovák zászló elégetését Budapesten.

Könnyen lehet, hogy valódi előrelépést a két ország kapcsolatának javításában csak alsóbb szinteken lehet elérni. Például a társadalmi kapcsolatok szorosabbra fűzésével, közös kulturális programokkal, értelmiségi konferenciákkal, a szomszédos térségek regionális együttműködésének erősítésével (közös uniós pályázatok indításával). A konfliktuskezelés tekintetében sokat segítene egy nagyszabású kulturális magyar évad megszervezése Szlovákiában.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Magyarok a multikulturális Szlovákiában

Magyarok a putyinizálódó Szlovákiában (2008. márc. 17.) című interjúnk sokféle reakciót váltott ki. Vannak, akik teljesen másképp élik át a kisebbségi létet, mint interjúalanyunk, Öllős László történész-politológus. Folytatjuk a kérdések sorát, Hushegyi Gábor esztétával, Pozsonyból, aki multikulturális, nyitott Szlovákiát lát maga körül. Három kultúra találkozásáról és a szlovák gazdasági csoda áráról is beszélgettünk.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Magyarok a putyinizálódó Szlovákiában

Magyarországnak sürgősen növelnie kellene kulturális exportját a szomszédos Szlovákiába, mert csak ez csökkenti az előítéleteket - mondja Öllős László, a szlovákiai Forum Kisebbségkutató Intézet vezetője. Szerinte a putyinizmus felé rohanó országban pozitív jel, hogy az értelmiség kezd nemet mondani a nacionalizmusra. A hvg.hu Pozsonyban interjúvolta a társadalomtudóst.

Nagy Gergely (hvg.hu) Kult

Szlovákmagyar kétjóbarát?

Pozsonyban vagy ötven magyar, szlovák és szlovákiai magyar értelmiségi gyűlt össze pénteken este. Olyan események láncolatáról, történések akár kampánnyá is formálható sorozatáról beszélgettek, amelyek mind arról szólnának: emberek, legyünk már normálisak! Így, együtt, és külön. Mire jutottak? Beszámoló a szlovák fővárosból.

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Bezár az ingyenes fotótároló: már csak egy napja van, hogy lementse a képeit

Szabad-e egy nagyinak kényeztetni az unokáját?

Szabad-e egy nagyinak kényeztetni az unokáját?

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

A dolgozó magyarok harmada nem kereste meg a minimálbért sem

Megelőzte egy felmérésben Macron pártját a francia szélsőjobb

Megelőzte egy felmérésben Macron pártját a francia szélsőjobb

Ma bemutatták a Huawei/Honor új telefonját

Ma bemutatták a Huawei/Honor új telefonját

Belengette egy újabb Brexit-népszavazás lehetőségét May

Belengette egy újabb Brexit-népszavazás lehetőségét May