Szabó Máté © Horváth Szabolcs

Szabó Máté: A sztrájktörvényünk nem emlékezik meg a sztrájktörésről, de a munkaerő kölcsönzést tiltja sztrájk időszakában. Azt, hogy a görög utasbiztonsági szakemberek munkába állítása mennyiben tekinthető sztrájktörésnek, azt a bíróság fogja eldönteni. Valószínű, hogy a ferihegyi munkabeszüntetésből per lesz, előbb-utóbb a bíróság elő kerül az ügy.

hvg.hu: A Budapest Airport a görög munkaerő bevetésénél az utasok érdekeire hivatkozott. Valóban, hogyan lehetne garantálni, hogy sztrájk idején az emberek legalább az elégséges szolgáltatást megkapják. Hiszen az „elégséges” definiciója is meglehetősen képlékeny.

Sz.M.: Kétségtelen, hogy a munkaadó számára az elégséges szolgáltatás az addigi teljes szolgáltatáshoz áll közel, a sztrájkolók számára viszont a semmihez, azaz a teljes munkabeszüntetéshez. A kettő között kompromisszumot kellene találni félúton. A gyakorlat persze mindig más, és a jog eszközeivel nem egyszerű igazságot tenni. Rendre nem sikerül megállapodni az elégséges szolgáltatásban, mert a konfliktusban részt vevő felek nem is akarnak dűlőre jutni. Amikor az emberek sztrájk idején nem tudnak közlekedni, élhessen a tömegközlekedés, mint közszolgáltatás akár minimumával is. Mindez sérti a jogbiztonság és a szabad közlekedés alapjogát. Ahhoz, hogy az állampolgárok élni tudjanak a szabad mozgáshoz, közlekedéshez való jogukkal, elengedhetetlenül szükséges a teljes körű tájékoztatás a tömegközlekedési vállalatoknál tervezett sztrájkokról. Ennek híján a munkavállalók nem tudnak időben alkalmazkodni a sztrájkhelyzetekhez és ez munkaidő kieséshez és egyéb károkhoz vezethet..

hvg.hu: Mikor törvényes és mikor törvénytelen egy sztrájk?

Sz.M.: Magyarországon nehezíti a sztrájkok jogosságának megítélését, hogy a bíróság csak utólag foglalhat állást, mennyiben volt törvényes az érdekképviseletek akciója. Másként van ez Németországban, ahol a karlsruhei munkaügyi bíróság előzetesen mondja ki verdiktjét ezekben az ügyekben, és csak akkor tekint törvényesnek egy sztrájkot, ha a jogi feltételek adottak. Nálunk is ebben az irányban kellene elmozdulni, meg kellene teremteni a hazai munkabeszüntetések pontosan szabályozott jogi hétterét. Persze, Németországban ezen a téren komoly hagyományok vannak, ezzel együtt, a bíróságnak ott is akad dolga a sztrájkokkal

hvg. hu: Sztrájkolhatnak-e törvényesen a dolgozók, amikor nem egy munkaadóval szemben van követelésük, hanem, például a kormány életszínvonal politikája ellen tiltakoznak?

Sz.M.: Igen. Mind a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, mind a magyar bíróságok úgy ítélik meg, hogy a sztrájkok gazdasági és szociális jellege kiterjesztően értelmezhető. Tehát akkor is joguk van sztrájkolni a dolgozóknak, ha például az életszínvonal-csökkenés ellen tiltakoznak. Ekkor is lehet sztrájkolni egy konkrét munkaadóval szemben, vagyis nemcsak egy szűken vett üzemi-munkavállalói kommunikáció társulhat a munkabeszüntetéshez, hanem egy szélesebb értelemben gazdasági-szociális üzenet is. Vagyis a bíróság jogosnak tartja, ha a munkavállalók a gazdasági helyzetük rosszabbodása miatt sztrájkolnak, még abban az esetben is, ha az nem kizárólag a munkaadónak tudható be.

hvg.hu: Ezek szerint sem az Allende-kormány elleni, 1973-ban szervezett teherfuvarozó-sztrájk, sem pedig az 1990 október végi magyar taxissztrájk ellen nem lehetett jogi kifogást emelni.

Sz.M.: Szerintem egyik megmozdulás sem volt a szó hagyományos értelmében sztrájk, hanem inkább a politikai demonstrációnak egy sajátos formája.

hvg.hu.: És mi a helyzet a sztrájkok bejelentésével?

Sz.M.: Jelenleg az érvényben lévő sztrájktörvény legalább egy hetes egyeztetést ír elő a munkabeszüntetés kezdete előtt. Ezt a kötelező egyeztetési időt olyan jellegű bejelentési határidővé lehetne alakítani, mint ami a gyülekezési jogban van. Ez kiszámíthatóvá tenné a sztrájk kezdetét. Jelenleg ugyanis a tárgyalások elhúzódnak, gyakran hosszabb ideje, esetleg évek óta is tartanak, s nem lehet tudni, hogy pontosan mikor következik be a „szakítópróba”. Az új módszerrel l átláthatóbb, kalkulálhatóbb lenne a sztrájkok gyakorlata.

Pelle János