A multiknak a magyar állam milliárdos támogatásáról le kellene mondaniuk, ezt a pénzt részvénykibocsátások formájában a pesti tőzsdéről kellene előteremteniük, úgy, hogy a részvényesek csak kisebbségi tulajdont szerezhetnének– javasolja Papp József a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
Sorban lecserélődtek a fővárosi kerületi kapitányságok vezetői azóta, hogy Tóth Tamás irányítja Budapest rendőreinek munkáját. A cserék nagy része információink szerint egyszerűen azért történt, mert Tóth mindenhol a saját embereit akarja látni. Ennek ellenére akadt már olyan hű ember, akinek szintén távoznia kellett. Ez pedig szakmabeliek véleménye szerint azt jelzi, hogy a csereberékben semmi koncepció nincs.
Az egészségügy átalakítása kapcsán az utóbbi hetekben két téma uralta a közbeszédet: a gyógyszerkassza várható megvágása és a kórházi struktúra átalakítása. Mint cseppben a tenger, úgy mutatkozik meg az egyes részterületeken a kormánypolitika minden erénye és gyengesége. A közpolitikai folyamatok mélyebb vizsgálata rávilágít ugyanis a kétharmados felhatalmazás korlátaira – írja Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A Szeged polgármesterének harmadszorra megválasztott Botka László elmondása szerint komoly kihívások közepette kénytelen irányítani a dél-alföldi várost. A helyi közgyűlésben patthelyzet van, a Fidesz-képviselők több esetben elvetették javaslatait, jelenleg bizottsági szinten vizsgálják az önkormányzat nyolc éves tevékenységét.
Tízezrek, köztük jobboldali konzervatívok és baloldali szocialisták, sőt, kommunisták együtt alkottak vasárnap délután emberláncot az „Elba menti Firenzében”, hogy ne csupán emlékezzenek a város 66 évvel ezelőtt történt totális szétrombolására, arra, hogy Drezdát az amerikaiak és a britek egyenlővé tették a föld színével, hanem – ahogy ezt Detlef Sittel, Drezda kereszténydemokrata főpolgármester-helyettese mondja a hvg.hu-nak adott telefoninterjúban – főként azért, hogy útját állják a szélsőjobboldalnak.
A Frankfurter Allgemeine vasárnapi kiadása, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung egész oldalas interjút közöl Heller Ágnessel, akit a 20. század egyik legfontosabb filozófusának nevez a cikk szerzője.
Nyílt levelében a szerző rossznéven veszi, hogy a Nemzet erősen elfogult módon támadja a „filozófusügy” résztvevőit, s felteszi a kérdést: nem lehetne egy kicsit tárgyszerűbben, megfontoltabban művelni ezt a valóságfeltárást?
A kormány digitális cselekvési tervének céljairól, akadályairól, a multikkal kötött előnytelen infokommunikációs szerződések felülvizsgálatáról nyilatkozott többek között Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára.
Tavasszal indítják a Julian Assange-tól lelépett munkatársak az Openleakset, amelynek német főnöke – Assange volt szóvivője – a hvg.hu-nak adott interjúban megbízható védelmet garantál azok számára, akik a világ bármely országából rajtuk keresztül kívánnak kiszivárogtatni dokumentumokat – a közérdeket, a demokráciát szolgálandó. Munkatársunk egy berlini rendezvényen beszélt Daniel Domscheit-Berggel.
Igazi békebeli SZDSZ-es hangulat jellemezte a Budai Liberális Klub hétfő esti, a médiatörvényről és annak lehetséges következményeiről tartott vitáját. Az egykori SZDSZ-közeli moderátor által „atipikus fideszesnek” aposztrofált médiatanácsi tagnak, Koltay Andrásnak a három szabadelvű újságírón kívül a mintegy százfős hallgatóság hangulatával is meg kellett küzdenie.
Két napja Settenkedőn köszörüli a nyelvét a média alvilága. Szóvicceket gyártanak a nevéből, gyalázzák, sértegetik, gúnyolódnak rajta, s közben természetesen köcsögöznek, buziznak, libsiznek, ahogy mostanában szokás. Bakács pedig védekezik, magyarázkodik: éhes volt, megkívánta a szalámit, nem volt pénze, s olyan hülye volt, hogy még a vonalkódra sem ügyelt.
Kockázatos az Orbán-kormány egyensúlyozása hatékonyság és szabadság között: a kétharmados felhatalmazás birtokában erős a csábítás, hogy amint valamilyen problémába ütköznek, módosítsák a szabályozást, ha kell, az alkotmányt, aminek kiszámíthatatlanság és bizonytalanság lehet a velejárója. Annak pedig a hatékonyság láthatja kárát, ha nem tudják a problémák gyökerét beazonosítani és rossz megoldást választanak – mutat rá Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Az olyan fontos gazdasági mutatók, mint pl. a gazdasági növekedés, az államháztartási hiány és az adósságállomány, továbbá az infláció alakulása csak a teljes társadalmi-gazdasági program tükrében, rendszerszemlélettel vizsgálhatók. A teljes rendszer együttes sikeressége javítani, kudarcai pedig rontani fogják ezeket a gazdasági mutatókat is. Kockázatok persze vannak. Én azonban máshol látom azokat, mint a „mainstream” szemléletű közgazdászok—vélekedik Csath Magdolna közgazdász, egyetemi tanár.
Úgy látszik, hogy Balczó Zoltán tényleg elhiszi a sok antiszemita maszlagot, amivel az internet mellett néhány hazai média-szereplő is tömi a magyar fejeket. Az a hang, stílus és érvrendszer, ahogyan a Fideszt, illetve a jelenlegi magyar kormányt a Jobbik és annak holdudvara támadja, méltatlan az európai műveltséghez és a magyar hagyományokhoz
A gané eltakarítása azt jelenti, hogy véget vetnek a térítésmentes állami támogatások osztogatásának és elriasztó hatású büntetéseket szabnak ki a korrupciós közbeszerzési ügyekben. Ilyen formán akár kétezer milliárd forintnyi állami kiadás is megtakarítható lenne, lehetőség nyílna az adók és járulékok jelentősen csökkentésére. Be kellene vezetni az háztartások teljes vagyonára vetítendő vagyonadót, az uniós pénzeket pedig az államadósság törlesztésére kellene fordítani – javasolja a szerző, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense.
Bauer Tamás a Frei, Pálffy, Farkasházy, Rákay, Bayer – mi a közös bennük? c. cikkel kapcsolatban bíráló levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz. A főszerkesztő válaszolt.
Világszínvonalú tripla lézerközpont épülhet az unión belül: Szeged-Prága-Bukarest egyaránt befogad egy-egy kutatóbázist, amelyek összehangolva, a feladatokat megosztva üzemelnek. Csehország és Románia jócskán előbbre tart, pályázatukat már tavaly elkészítették, a magyarnak még csak most állnak neki, pedig az idő vészesen fogy. A hvg.hu utánajárt, vajon a kormány miért hozta meg ilyen későn a döntést, miért kerültünk lépéshátrányba.
„Mi volt a magyar rendszerváltás veleje, magva, értelme? A többség bizonytalan, sőt, halvány fogalma sincs róla. Nem lehet csodálni hát, ha a harmadik köztársaság híveit alig látni. Kádár terhes örökségét vagy az új elit vétkeit okoljuk-e a mai helyzetért?” Orbán se találja a villanykapcsolót címmel január 21-én jelent meg a hvg.hu-n Zádori Zsolt ismertetése Tamás Pálnak a Kritikában megjelent írásáról. Megpróbálom továbbvinni ezeket a gondolatokat, és várom a valóban érveket felsorakoztató hozzászólásokat – írja a szerző.
A londoni székhelyű befektetési bank és globális agytröszt, a Standard Chartered vezető közgazdája, Natalia Lechmanova a hvg.hu-nak adott interjújában állítja, hogy a következő húsz esztendő a világgazdaság aranykora lesz. Persze nem mindenütt egyformán. Nekünk, magyaroknak mindenképpen jók az esélyeink, hogy profitáljunk a rendkívüli fellendülésből, de ehhez a szakértő szerint módosítani kellene a beindított gazdaságpolitikán.
Jogot tanított több európai egyetemen, és sikerült meggyőzni, hogy a forintban majd félmilliárdos megtakarítását nálunk fektesse be – így írta le a HVG-ben Jászai Gellért SCD-főnök az a titokzatos befektetőt, akinek segítségével felívelt a cég.
