Nyugodtan kimondható: az elmúlt húsz évben a köztévé soha nem tudta optimális mértékben produkálni a demokratikus (és adópénzből finanszírozott) csatornától elvárható világnézeti semlegesség, a pártatlan hozzáállás minimumát. Örvendetes kivételek akadtak, de a politikai vagy közéleti magazinműsorok javarészénél - beleértve a Napkeltét vagy Juszt László műsorát - az újságíró hangütéséből, a behívott vendégnek feltett kérdések súlyából kikalkulálható volt, az illető merrefelé húz.
Megtalálni véli az utóbbi idők korrupciós botrányainak ellenoldali párját az MSZP. A debreceni szocialisták egyes közcéges vezetők lelépési pénzének, illetve a polgármesteri bizalmasok rovott múltjának apropóján próbálnak fogást találni a politikusok népszerűségi listáját (a Századvég szerint) pillanatnyilag vezető Kósa Lajos debreceni polgármesteren. A baloldal nem először kísérli meg leleplezni a Fidesz-politikust. Eddig inkább kevesebb, mint több sikerrel.
Megrázó adatokat publikált Manchin Róbert, a Gallup Europe igazgatója arról, hogy a világ társadalmai milyennek látják jövőjüket, pontosabban életüket öt év múlva. A Gallup WorldPoll reprezentatív mintán, 120 országban tette föl a kérdést. Az eredmény számunkra lesújtó: a 117. helyre kerültünk, a felnőtt lakosság 34,2 százaléka tartja a maga jövőjét reménytelennek vagy szinte reménytelennek. Egyedül Zimbabwében látják az emberek sötétebbnek a jövőjüket (40,3 százalék). Érdemes megvizsgálni, kikből áll a magyar 34 százalék.
Az állami szolgáltatások, az igazságügy, az erőszakszervezetek, a pénzügyi rendszer, sőt: a társadalmi struktúra bomlása csupa olyan tényező, ami a magyar állam destabilizálódását eredményezheti, s ez a választások kimenetelét is befolyásolhatja. Persze a destabilizálódás még nem anarchia, de azért van okunk az aggodalomra – mutat rá Zsolt Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke, 1990 előtt a Nemzetközi Valutalap igazgatója, jelenleg a Fidesz gazdasági tanácsadója megerősítette: amennyiben a Fidesz nyeri a választásokat, átalakítják a 2010-es költségvetést. Cél a gazdaság felpörgetése, az adók és járulékok ésszerű csökkentésével, egyes területek kiemelt támogatásával és a vállalkozásokat gúzsba kötő bürokrácia leépítésével.
Mintha nem jutna minden napra elegendő botrányos eset, most a fővárosi szocialisták álltak elő azzal, hogy Vitézy Dávid, a fővárosi Fidesz-frakció üdvöskéje korrupciót követett el, hiszen unokabátyja Helyi Téma című kiadványában jelentetett meg többoldalas fizetett BKV-hirdetést. A szkeptikusok szerint Vitézy nem tudta volna meggyőzni a BKV vezetőit, hogy a Témában hirdessenek, ha nem az lenne az egyik legnagyobb példányszámú ingyenes újság. De ugyanilyen megalapozatlannak tűnnek a Hócipőt ért vádaskodások is. Vajon 2010 tavaszáig lenyeljük ezeket a békákat? Köpjük ki!
Rainer M. János, az 1956-os Intézet főigazgatója egyetért Schmidt Máriával: véget kell vetni a tudományfinanszírozás egészségtelen gyakorlatának a jelenkor-történeti kutatás terén. Még nem késő, a 2009-es költségvetésben erre módot lehet találni – írja szerkesztőségünkhöz intézett levelében. A levelet az alábbiakban közöljük, és csatoljuk a Hiller Istvánhoz a mai nappal küldött levelét.
Magyarok a Szlovák Nemzeti Felkelésben címmel tartottak a minap kerekasztal-beszélgetést a Szlovák Intézetben, Budapesten. Mintegy 3 000 magyar harcolt 65 éve a felkelők oldalán, akik közül a csehszlovák kommunista rezsim sokat kivégzett. A felkelésről új, eddig ismeretlen részletek hangzottak el, ám a börtönbe vetett, náciellenes Esterházy János ügyéről hallgattak a szlovák házigazdák és a szakértő vendégek.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia a mult hét végén megtette azt, amire már évek óta készült: állást foglalt az utóbbi időben gyorsan burjánzó újpogánysággal, az „ősmagyar szinkretizmussal” szemben. Emellett arra is volt gondja, hogy „a halál kultúrájának” titulált liberalizmust elítélje.
„A Fidesznek nincsen Jobbik-stratégiája, mert egy olyan pártnak, amely 60 százalékos választási győzelmet arat, erre nincs szüksége.” – jelentette ki az uniós választást követően Kósa Lajos. Súlyos politikai tudatlanságról tanúskodik, ha ezt valóban így gondolják a legnagyobb ellenzéki párt mérvadó stratégái. Az a harcmodor ugyanis, amit a mérsékelt jobboldal az antiszemita-rasszista „veszettek” megszelídítésére és beidomítására tíz éve kidolgozott, csődöt mondott.
Felkavarták az indulatokat a csicskatartásról beszámoló híradások. A modern rabszolgatartás a kisebb, elsősorban kelet-magyarországi falvakban elterjedt gyakorlat. Bonyolítja a dolgot, hogy sokszor nincs is szükség láncra, a nincstelen, idős hajléktalanok önként vállalják a rabszolga sorsot, nincs hová menniük.
Magyarországon a közhiedelem szerint először a Kádár-rendszerben vettek fel hiteleket, ez azonban – fájdalom – nagy tévedés. A hitelfelvételeknek nálunk hosszú története van. Hitelek, államháztartási hiányok, államcsőd-közeli helyzetek kísérik végig a hazai gazdaság- és politikatörténetet – állapítja meg Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Szerzőnk magán-közvéleménykutatást végzett fiatal barátai, ismerősei körében, a 18-35 éves korosztálynál, Budapesten és vidéken. Mintegy száz független, dolgozó, gyermektelen fiatalt célzott meg kérdéseivel: vannak-e álmaik és céljaik, amelyeket itthon kívánnának megvalósítani? Próbálkoznak-e külföldi munkavállalással? Mennyire tartja vissza őket a haza szeretete? A kapott válaszokból leszűrt eredmény lesújtó volt.
Két napja – gondolom, megemlékezve az őszödi beszéd harmadik évfordulójáról – egy kedves levelező biztosított felőle, hogy neki tetszett a beszéd, és persze tudja, megbízható forrásból, hogy én írtam. Ha én írom Gyurcsány beszédeit, azok sokkal jobb beszédek lennének, és ha megfogadja tanácsaimat, akkor nem csinál annyi otromba baromságot – mondanám szívesen. A politikacsinálókat nem közírók, még csak nem is tanácsadók, hanem strukturális kényszerek mozgatják. Például: hol a szavazó? Hol a pénz? Mivel lehet a politikai ellenfelet befeketíteni? Hogyan lehet a hátországot kézben tartani?
Az SZDSZ volt elnöke, egy héttel ezelőtt még országgyűlési képviselője szerint elfogadhatatlan, hogy Magyar Bálint – Fodor Gábor egykori utódja a Horn-kormány művelődési és közoktatási miniszteri tárcájának élén – a Szabadelvű Polgári Egyesület spiritusz rektoraként nem mond le képviselői mandátumáról. A politikus szerint az egész magyar közélet, „beleértve a volt kormánykoalíciót és pártjait”, iszonyatos mértékben tönkreteszi az, ami történik az országban.
Egy új KSH-kiadvány adatai azoknak az érvelését támasztja alá, akik szerint a plázák, hipermarketek tömeges magyarországi elterjedése nyomán elsorvad a hagyományos bolthálózat, felgyorsul a kiskereskedelem koncentrációja. A főutcák üzletei lehúzzák a rolót, megbomlik a városok történelmi struktúrája. Ugyanakkor a plázák népszerűek: a vásárlók szeretik a kulturált környezetet, azt, hogy mindent egy helyen megtalálnak.
Mit tesz a jelenlegi, már csak hónapokig hatalomban lévő kormány a közbiztonság erősítéséért, a vidéki településeken elszaporodott bűnesetek visszaszorításáért? Betekinthetnek-e végre a sajtó képviselői a bírósági iratokba? Ezekre a kérdésekre válaszol többek között a Draskovics Tibor rendészeti és igazságügyi miniszter a hvg.hu-nak adott interjúban.
Nyilvánosságra került az állami-önkormányzati cégvezetők fizetése. Leszögezendő: a közszolgálati intézmények és közcégek vezetői, magas rangú beosztottjai mindig és mindenütt jóval többet keresnek az átlagembernél. Nem a magas fizetés a gond. Hanem, hogy azt – a versenyszektorral ellentétben – igazi teljesítmény-és minőségellenőrzés, az ügyfél-elégedettség felmérése nélkül, alanyi jogon, politikai zsákmányelven folyósítják.
Az alábbiakban közöljük Schmidt Mária Hiller Istvánhoz intézett nyílt levelét. A Terror Házának és a XX. és XXI. Század Intézetnek az igazgatója emlékezteti a minisztert: megszegte ígéretét, egyetlen fillérrel sem támogatta az intézetet, a hozzá intézett levelekre nem is válaszolt.
Továbbra is számos rejtély övezi a 89-es rendszerváltás, illetve német újraegyesítés eseményeit. Mivel tudták a németek rávenni a magyar kommunista elitet a határnyitásra, és ezért mit adtak cserébe? Valóban hozzásegítették-e a magyar politikai elit tagjait, hogy a multiknál – kapcsolati tőkéjüket használva – tevékenykedjenek? Annyi kiderült, hogy a német újraegyesítés megakadályozását az angolok, franciák Gorbacsovtól várták. Aki ellen is állt - de csak egy darabig. Vajon miért?
A számonkérő kommentelőket arrogáns stílusban osztotta ki a rendőrség Facebook-oldalának moderátora.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
