Amíg az általános közgondolkodás olyan, hogy „korrupció az, amiből engem kihagytak”, az üvegzseb falra hányt borsó marad. A panamák oka ugyanis nem egyszerűen enyves kezű politikusok összeesküvése. Társadalmi betegség kórtünete a mostani helyzet. A korrupció ellen nem új (vagy új festékkel átmázolt) bizottságok, hivatalok, szervezetek révén kell felvenni a kesztyűt, hanem az állami gazdálkodás és a társadalmi közgondolkodás reformjával.
A Nyílt Társadalom Alapítvány múlt heti rendezvénysorozatán a vitatott körülmények közt elhunyt dán diplomatának, Povl Bang-Jensennek a magyar ügy melletti kiállásáról beszélgetett Nagy András, A Bang-Jensen ügy – ’56 nyugati ellENSZélben című, 2005-ben megjelent kötet szerzője, a diplomata fiával, Per Bang-Jansennel. Magáról a gyilkosság (öngyilkosság?) körülményeinek részleteiről, a lehetséges változatokról továbbra is kevés az információ.
A forró ősz eddig elmaradt. Se gyújtogató csőcselék, se roma-magyargárdista összecsapások. Nincsenek sztrájkok, békések a szociális tüntetések. Szóharc és érdektelen cirkusz az évtizede leértékelt ünnep. A tavasszal nekihevült politika ma egyszerűen unalmas. A szocialisták elhalnak. A fiatal demokraták nem születnek meg. A többiek nincsenek. A választó mintha letett volna arról, hogy életének fontos részévé avassa a politikát.
A természettudomány szolgai másolása törvényszerűen vezet az emberi viszonyok és a gazdaság félreértéséhez, és akár a jelenlegihez hasonló válsághelyzeteket idézhet elő – hangsúlyozta Soros György hétfőn a Közép-európai Egyetem szervezésében a Magyar Tudományos Akadémián (MTA) tartott előadásában.
Tarlós István, Orbán Viktorral egyetemben, szerdán hirdeti meg Budapest alternatív városfejlesztési programját. A programról alig tudtunk kiszedni belőle valamit, ugyanakkor kiderült: miközben keményen bírálja a főváros szocialista vezetését, van az MSZP-ben egy vonulat, amellyel együtt tudna dolgozni.
Lupkovics György jogtörténész már évek óta kutatja az 1956-ot követő megtorló perek büntető-jogtörténeti vonatkozásait. Kik voltak a perekben szereplő ügyészek? Hogyan történt az ÁVH korai ujjászervezése? Kiket deportáltak az oroszok Ungvárra? Többek között ezekkel a témákkal foglalkozik a „múltbúvár.”
A nagy üggyel-bajjal, szovjet fegyveres támogatással megalakult Kádár-kormány még javában küszködött a legitimáció problémájával, amikor az ENSZ megkezdte a „magyar kérdés” tárgyalását. Bár a vita eleve eredménytelenségre volt ítélve, idehaza Kádárék hatalmas propagandakampányt indítottak, hogy hiteltelenítsék az ENSZ fellépését és a külföld felé mutassák: a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány ura a helyzetnek. Az ENSZ-vita persze eredményt nem hozott, a forradalom leverése után a külső segítségbe vetett remények végleg elszálltak.
Hogy a magángazdaság rendszerint jobban szuperál, mint az állami túlsúly, vitathatatlanul igaz. De ez nem jelenti, hogy nem lehet rosszul, rossz időben (netán jogsértő módon) privatizálni, vagy a magánvagyonnal bűnösen vagy csapnivalóan sáfárkodni. Viszont egy utólag gazdaságtalannak vagy törvénytelennek gondolt magántulajdonlást sem lehet önhatalmúlag felszámolni, csakis bírósági úton – juthat eszünkbe a pécsi vízmű kálváriáját látva. A piac nem csodaszer, de az állam még kevésbé az. A kapitalizmus anomáliáit a gazdasági jog, nem pedig a politikusi kényszercselekvés oldhatja fel. Ugyanakkor a szocialista monopólium felszámolása nem sokat ér, ha a helyére verseny helyett kapitalista monopólium lép.
Farkaslyuk az elmúlt hónapokban a média érdeklődésének előterébe került: a község határában lévő illegális bányából a helyi romák engedély nélkül bányászták a szenet, életveszélyes körülmények között. De a falura más miatt is érdemes odafigyelni: az ország többi kistelepüléséhez hasonlóan, az állami és helyi pénzügyi források drasztikus csökkenése ellenére, emberfeletti erőfeszítésekkel próbálják falujuk életképességét megőrizni.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Nyílt Társadalom Archívum (OSA) és a Széchényi Könyvtár földolgozta és digitalizálta azokat a hangfölvételeket és dokumentumokat, melyek az ENSZ magyar kérdéssel foglalkozó úgynevezett Ötös Bizottsága előtt, az ötvenhatos szabadságharcról tett tanúvallomásokat rögzítik. Az anyagot október 22-én mutatja be az OSA a szélesebb nyilvánosságnak, ennek fölvezetéseként tartottak egy nappal korábban kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött sajtótájékoztatót. Ennek volt vendége a kilencvenéves Héderváry Klára, aki belga állampolgárként egykor az Ötös Bizottság mellett titkár- és tolmácsnőként dolgozott.
Az utóbbi időben nem igen hallani az MSZP különböző platfpormjainak és csoportjainak működéséről. A párt vezetői is kerülik a nyilvánosságot, vagy legfeljebb semmitmondó nyilatkozatokat tesznek. Mintha éreznék, a párt hivatalos programja fölött eljárt az idő, hitelét vesztette a ”harmadik utas” elképzelés, melyet nemrég még Gyurcsány Ferenc propagált, tele lendülettel. A refromkörökből annak idején elindult nagyszabású megújítási kísérletnek korán véget vetettek - talán nem kellett volna.
Hosszú egyeztetés, sztrájkfenyegetés és kínkeserves tárgyalások után október 9-én az egészségügy szakmai szervezetei és a kormány megállapodtak a gyógyítás jövő évi finanszírozásáról. A megegyezés azonban csak a túlélésre, a következő év átvészelésére lehet elég, az ágazat finanszírozása továbbra sem megoldott. Komoly szakpolitikai vitákra esély sem mutatkozik, sőt az elmúlt évek egészségpolitikai tapasztalatai gyakorlatilag tabuvá tették a legfontosabb kérdéseket – figyelmeztet Jeskó József, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Miért esne különböző erkölcsi megítélés alá az ugyanazon diktatúrát szolgáló pártember és az ügynök? Nem aggályos-e, ha a jogállam oszlopának tekintett alkotmánybíró (általában a bírák) fölött ugyanazon rendszer ítélkezik, amelyet ők működtetnek, felügyelnek vagy értelmeznek? Van-e okunk félelemre, ha a bírák múltjában való kutakodás miatt citálnak bennünket a bíróságra? Ilyen kérdéseket vet fel Ungváry Krisztián történész és Kiss László alkotmánybíró immáron jogerős ítélettel végződött pere. Melyben azok győztek, akik a félmúlt kapuinak kinyitását szorgalmazták.
A magyarországi zsidóság jövőjéről tartottak a Mensch Alapítvány szervezésében a budapesti Bálint Zsidó Közösségi Házban kerekasztal-beszélgetést. Ez a jövő változatlanul ellentmondásokkal terhes.
A cigányság felemelkedését célzó politika gyökeres fordulatát szorgalmazza a Baross Gábor Nemzeti Gazdaságpártoló Társaság állásfoglalásában, amelyet a szeptember 30-án A „cigánykérdésről” - őszintén címmel rendezett vitaestje nyomán hozott nyilvánosságra. A vitát Raduly József, Mohácsi Viktória és Kulin Ferenc előadása vezette be, az állásfoglalást a Bod Péter Ákos vezette elnökség szignálta.
Egy erősen célzott ösztöndíjrendszer nélkül a cigánygyerekek átvezetése a szegénység kultúrájából a munka kultúrájába szinte elképzelhetetlen. Persze egyének felajánlhatnak egyedi ösztöndíjakat, de ez a társadalmi szintű feszültségen nem segít. A gyerekekre kell koncentrálnunk.
Cikkíró kedves ismerősének kalandja háziorvosával. Szumetrolin minden mennyiségben.
Hogyan hitethetné el magáról egy párt, hogy „a rendcsinálás éllovasa”, amikor vezető tagjai, illetve a hozzájuk kötődő vállalkozók mindeddig haszonélvezői voltak a másfél évtizede olajozottan működő korrupcióval átszőtt rendszernek? És mi lesz akkor, ha a hátralévő egy év alatt újabb botrányok kerülnek nyilvánosságra? Ha az MSZP a fővárosi koalícióból való kilépése után már nem tudja megakadályozni, hogy további kompromittáló információk szivárogjanak ki, és még arra sem lesz lehetősége, hogy a médiában visszavágjon? Ezekre a kérdésekre a legdörzsöltebb szocialisták sem tudják a választ.
Csütörtökön sem derült ki, kit választana Bajnai Gordon miniszterelnök az MSZP által javasolt öt EU-biztosjelölt listájáról. Korai lenne hivatalosan uniós biztost jelölni a lisszaboni szerződés hatályba lépése előtt - mondta a miniszterelnök egy sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva. Vajon miért?
Csak remélni merem, hogy dr. Kende Péternek új könyvével nem az a burkolt célja, hogy ismét lejárassa a valóban tökéletlen hazai igazságszolgáltatást, az ügyészségeket és bíróságokat. Hogy előre hiteltelenítse a törvényes intézmények keretei között végrehajtandó elszámoltatást, illetve felelősségre vonást a hazai gazdaságot 2002 óta tisztázatlan szempontok alapján, de mindenképpen dilettáns módon irányító politikai elit ellen. A mű mindenestre jó összefoglalóját adja a szövevényes Kulcsár-ügynek.
Elrendelték a kommunikációs gyakorlat felülvizsgálatát azt követően, hogy a számonkérő Facebook-kommentelőket arrogáns stílusban osztotta ki a rendőrség oldalának moderátora.
A HVG-nek a Budapesten megölt nő ismerőse nyilatkozott.
A miniszterelnök politikai igazgatója az „elmúlt nyolc évet” tizenötre cserélte, de arra is maradt ideje, hogy Magyar Pétert kritizálja.
A szervezők a jogállami igazságügyi jogalkotásért, a bírói véleménynyilvánítás szabadságáért és a hivatáshoz méltó bérért hívják utcára az embereket.
Mitől romlanak a talajok? Mi lesz a betevőnkkel? Ki más is tudná tisztázni a kérdéseket, mint Víg Vitália talajökológus.
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
