"Az egész csak arra jó, hogy felkorbácsolja az emberek érzelmeit és gyűlölködést szítson. A jelen helyzetben Szlovákiának ez hiányzik a legkevésbé." Hunčík Péter, dunaszerdahelyi magyar író és pszichiáter jegyzetét közöljük a nyelvtörvény kapcsán. A cikk eredetije a Týždeň című lapban jelent meg, szlovák nyelven.
Hetek óta rágódik a sajtó azon, hogy pénzelte-e valaki a romák elleni sorozatgyilkosság gyanúsan jómódúnak látszó, komoly fegyverarzenált birtokló „tettes-jelöltjeit”. Mintha nem pont eme országban szaladgálnának tízezrével a minimálbérre bejelentett, terepjárós-terepmotoros aranyifjak. Szomorú, de úgy tűnik: néha egy gyilkosságsorozat kell, hogy valakinél rákérdezzen a hatóság: te miből is élsz? Az enyingi bandánál is csak a Cozma-gyilkosság után kezdtek lázas jövedelemfirtatásba.
Nem kis értetlenséggel figyeljük a terézvárosi záróra-rendelet körül kialakuló vitát. Jelenleg a magyar közélet legfontosabb kérdése valószínűleg az, hogy szabad lesz‑e a novemberi zuhogó esőben, éjszaka, teraszon poharazgatni a Terézvárosban? S hogy e jogát a köz érvényesítse, kész az utcára is vonulni. Kocsmárosok és éjjeli bohémok, szent szövetségben a gonosz polgármester, s az értetlen lakosok ellen.
Most, hogy közeleg a hatalomhoz, a Fidesznek nehéz döntéseket kell hoznia. Az első döntés lesz valószínűleg a legnehezebb: ki hozza a stratégiai politikai döntéseket? Hajlandó-e Orbán Viktor a hatalom megosztására? Dönteni kell, milyen körülmények között hajtsa végre az új kormány az elitváltást, hol húzza meg a büntetéssel fenyegetettek körét, és milyen módon, kik finanszírozzák az új hatalmat.
Ugyanazon embertípus, aki jelenleg a melegeken van kiakadva, száz éve a válást, az önkielégítést és a házasság előtti szexet akarta tiltani.
Számos magyar politológusnak, ha nem is az iskolapadba, de a könyvtárszobákban kellene visszahúzódnia, mielőtt politika-magyarázatra adja a fejét. Ahelyett, hogy rögeszméik vagy megbízóik érdekei után loholnának, tudományuk céljait, s a választópolgárok eligazodását kellene szolgálniuk – mutat rá Szentpéteri Nagy Richárd, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Csak rébuszokban beszélt Horváth Csaba, szocialista főpolgármester-helyettes, amikor a hétvégén adott interjúban Demszky Gábor lehetséges utódját emlegette. Annyit elárult, hogy az MSZP fogja a szoclib koalíció közös jelöltjét állítani. A Gyurcsány Ferenccel kapcsolatos találgatásokat "legendának" minősítette. Ám egyelőre nem úgy néz ki, hogy akárkit is állít jelöltnek a koalíció, az túlságosan jó esélyekkel indulhatna a 2010-es önkormányzati választáson.
Az 1929-ben Budapesten Schreiber Tamásként született Thomas Schreiber Életmorzsák címmel most megjelent önéletrajzi kötete a szerző súlyos dilemmájáról árulkodik. Szociáldemokrata érzületeinél fogva Schreiber szíve a magyar baloldalhoz húz, ám közben nem akar tudomást venni arról, hogy létezik a szélsőjobbon kívül egy demokratikus konzervatív párt, a Fidesz is. Választási győzelme esetén ez a párt kormányt alakít;. ez még nem tragédia, ettől még nem lesz fasizmus Magyarországon.
Miközben az ÁSZ megsemmisítő kritikával illette a sukorói kaszinóváros tervezett beruházását, a Magosz elnöke pedig lopásnak nevezte a projektet, jóval árnyaltabban fogalmaz a Nemzeti Vagyonkezelő, amely annak idején hozzásegítette a beruházókat a sukorói földterület megszerzéséhez. A kormány egyelőre kivár, a vizsgálatok befejezéséig nem állítja le a beruházást. Mégis, több jel is arra mutat, hogy az egyre erőteljesebb bírálatok nyomán visszavonják a projekt engedélyét.
A Debreceni VSC ragyogó győzelme óta sokat halljuk: "a város a futball mögé állt". A politika azonban a futball elé. A TV2 és az MR6 keddi közvetítésében, az ünneplés perceiben egyszer csak a pálya széléről egy Orbán Viktor interjú következett. Mit keres a politikus a gyepen? - A blogz.hvg.hu véleménycikke.
Legutóbb Kiss László alkotmánybíró peresítette a róla publikált történészi kutatást. Általánosságban: morálisan nem lehet azzal védekezni, hogy valaki nem ügynök, „csak” pártember volt. Mert az utóbbi súlyosabb teher az előbbinél. Informátor lehetett valaki kényszer hatására is. A pártkarrier viszont önkéntes, fakultatív választás volt.
Beköszöntött a programtalanság kora. A (nem hivatalos) kampánykezdés küszöbén még fogalmunk sincs arról, melyik politikai erő mit kezdene az országgal, milyen Magyarországot képzel el, és hogyan kívánja azt elérni – figyelmeztet írásában Novák Zoltán, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatásvezetője.
Magyarországon az általános frusztrációt csak fokozza, hogy még mindig a forint a fizetőeszköz, elmaradt az euró gyors bevezetése. Az ismeretek hézagos volta miatt az eurózónát egyfajta mítosz övezi, ebből fakadóan pedig az eurózónán kívüli országok kisebbrendűeknek tűnnek fel. Érdemes közelebbről megvizsgálni azokat a feltételezéseket, amelyek e mítoszt táplálják. Andor László, az EBRD Magyarországot képviselő igazgatójának cikke.
Klasszikus sorozatgyilkosságok és a modern terrorizmus sajátos hibridje az a tavaly óta folyó kegyetlen orvlövészet, amelyre nemrég tett pontot a rendőrség. A romákat ölő kis létszámú „halálsejt” cselekedeteinek hátterében egyszerre lehetett ideológiai és lélektani motívum. Igazságügyi pszichiáterekre vár annak tisztázása: az áldozatok származása tényleges ok, netán „csak” ürügy volt a gyilkolásra.
Magyarország beszorult, benne rekedt az eltorzult gazdasági-társadalmi struktúra csapdájában. Súlyosan akadozik a politikai gépezet; családok százezrei küzdenek a túlélésért, csapdába kerültünk - írja Hankiss Elemér Csapdák és egerek című kötetében. A magyar társadalom gondjait elemző könyv keményen bírálja a politikai elitet.
A szentendrei telkét a szombati gárdaavatásra ingyen, baráti alapon kölcsönadó Kisanyik Imre büszkén vállalja horvátságát. Nem volt, és ma sem tagja sem a Magyar Gárdának, sem a Jobbiknak. Politizálni nem akar, saját bevallása szerint nem politikus alkat.
Magyarországon húsz év alatt nem alakult '89-es klub, kör. Se civil szervezet, se kormány nem hozott létre kitüntetést a Kádár-kori ellenzékiség, a '89-es rendszerváltásban való részvétel jutalmazására. Nem lepleznek le emléktáblát a monori kempingben, a '85-ös ellenzéki találkozó színhelyén, se a Szép Ilona vagy a Szerb vendéglő falán, ahol a második találkozó illegális előkészítése folyt. Nincs, és nem is lesz ’89-es érdemrend, majd csak harminc év múlva, amikor már senki se él közülük. Jobb is így.
Morvai Krisztina kilátásba helyezte a nép lázadását kaszával és kapával „alkalmas időben”, ifj. Hegedűs Lóránt átkozta a Talmudban hívőket, Vona Gábor semmit sem bánt meg, újra elküldené Betlent Izraelbe – minden a régi tudósítónk szerint, aki ott volt a Jobbik, és az „Új” Magyar Gárda augusztus 20-ai, margitszigeti happeningjén.
Balogh Ibolya, 2006 óta a a Fidesz többségű Fejér Megyei Önkormányzat elnöke, az országos napilapokban szólította fel Bajnai Gordont, a kormány valjon színt, és mondja meg, miért nem hajlandó jóváhagyni a székesfeférvári Szent György kórház 11 milliárdos EU-s kórházfejlesztési pályázatát, miközben a sukorói kaszinóváros ügyében villámgyors döntések születnek. Az önkormányzat panaszt nyújtott be az EU Csalás Elleni Hivatalánál.
Az idén 60 éves a sztálinista típusú 1949-es alkotmány, amely kimondta: minden hatalom a dolgozó népé (hála a nagy Szovjetunió fegyveres erejének). Erre épült az 1989-ben elfogadott demokratikus alkotmány is, amelyet ideiglenesnek szántak, korlátozott feladata az volt, hogy „Magyarországot békésen átsegítse a demokráciába.” Ideje lenne megszövegezni egy olyan új alkotmányt, amelyben bízhatnak az emberek, amely orientál, amely kereteket ad a közös gondolkozásnak – véli Csizmadia Ervin, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója.
Mit jelentenek a barátok? Mitől szakadhat meg egy baráti kapcsolat, hogyan hat a folyamatra a nyilvánosság, és mi kell a felek kibéküléséhez?
Ha egy harckocsi kétszer is legördülhet a gyártósorról, akkor 600 felújított orvosi rendelőt hányszor lehet sikerként eladni?
Nem csak a száguldozókkal van baj.
Az öttusaszövetség elnökének ezüstérmét is megszépítette Gulyás Michelle aranya.
