A hírmagyarázók egy része szerint egyáltalán nem meglepő, hogy a gazdaságilag inkább Németországhoz kötődő Magyarország, Csehország és Lengyelország az Egyesült Államok támogatása mellett tette le voksát, hiszen e régió államainak már jó ideje az amerikai kontinens figyelmének felkeltése, bizalmának elnyerése az elsődleges célja. A keleti EU-tagjelölteknek megvannak a saját politikai érdekeik és biztonsági igényeik, amelyeket nem párizsi és berlini kritériumok alapján határoznak meg, s nem akarják azokat szembeállítani Washingtonnal - írja például hétfői kommentárjában a konzervatív német lap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A szerző, Lothar Brühl szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország nem azért lépett be a NATO-ba, hogy szövetséges legyen Franciaországgal, Németországgal vagy Nagy-Britanniával, hanem hogy az Egyesült Államokkal legyen szövetséges, s ugyanez a célja a három balti államnak és egész Délkelet-Európának is. Ezek az államok Brühl szerint a lehető legközvetlenebb kapcsolatot akarják az Egyesült Államokkal és a lehető legnagyobb befolyást Washingtonban, miközben nem akarják függővé tenni magukat Németországtól vagy Franciaországtól mint közvetítőtől. A szerző úgy véli: e törekvések következtében az EU-n belül létrejöhet egy új "amerikai klienscsoport", amely mindkét szervezetet megváltoztatja: a politikai Európát és a katonai szövetség európai részét. 
Más vélemények szerint a kelet-közép-európai országok felhíváshoz való csatlakozása mögött a Brüsszel dominanciájától való félelem áll. A New York Timesnak nyilatkozó Sergio Romano külpolitikai kommentátor szerint a fél évszázados szovjet uralom alól alig több mint évtizede felszabadult közép-európai országok tisztában vannak azzal, hogy az unióban a helyük, de félnek attól, hogy az EU megfosztja őket szuverenitásuktól. Romano szerint ezért egyáltalán nem meglepő, ha ezek az országok előnyben részesítenek "egy távoli gazdát egy közelivel szemben". Hasonló véleményt fogalmaz meg az orosz Kommerszant Daily című napilap, melynek szemleírója szerint a levél létrejötte mögött a német és francia dominanciától tartó országok felháborodása áll, amiért Berlin és Párizs az utóbbi időben az egész kontinens nevében nyilatkozott. A felhívást közzétevő Times szerint azonban e fellépés veszélyes is lehet ezen államoknak, hiszen - bár Németország "megpróbálta a lehető legjobb képet felölteni az oldalvágás után" - Berlinben bombaként hatott a közös levél. A lap rámutat: a németek szerint a felhívás újabb bizonyítéka a Németország rovására erősödő angol-amerikai befolyásnak Közép-Európában, s ez eltávolíthatja Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot a német befolyási övezettől.
A harmadik, a hivatalos magyar állásponttal sok hasonlóságot mutató magyarázat szerint az aláírás mögött semmiféle összeesküvést nem kell keresni, hiszen az nem más, mint hazánk NATO-kötelezettségeinek kinyilvánítása. Így gondolja ezt a német Der Spiegel hírmagazin is, mely szerint a magyar középbal kormány azért csatlakozott "sietve" az akcióhoz, mert "az amerikaiak a novemberi prágai NATO-csúcs előtt kiszivárogtatták, hogy elégedetlenek a magyar hadsereg modernizálásával". A lap megemlíti azt is, hogy az Egyesült Államok - a helyi lakosság tiltakozása ellenére - iraki ellenzékieket képezhet ki Taszáron. A magyar kormány "feltűnő támogatását" és a magyar közvélemény "erősödő ellenállását" állította szembe a BBC televízió múlt pénteki budapesti tudósítása is. A műsor idézi az amerikaiaknak nyújtott támogatás hivatalos magyar indokát, mely szerint Magyarországnak, mint a NATO tagjának, kötelezettségei vannak - megemlíti azonban azt is, hogy ilyen alapon Németországnak és Franciaországnak is csatlakoznia kellett volna a koalícióhoz.
Szemle: Bulányi, a pacifista pap gyémántmiséje a háború küszöbén
Szemle: Választóvonal a régi és új Európa között?