A franciák iraki politikájának köszönhetően az Egyesült Államokban csökkent a francia termékek iránti kereslet - számolt be az időszaki kereskedelmi adatok változását vizsgálva a közelmúltban a CNN, értesüléseit borszaküzletekben felvett francia borok tucatjainak képével illusztrálva. Az egyébként gyakran hullámzó forgalmi adatok vezető hírek közti szerepeltetésével, átpolitizálásával a televízió vélhetőleg rátett egy lapáttal a francia export visszaesésére, tippet adva azoknak is, akiknek egyébként eszükbe sem jutott volna a Franciaország iraki politikájával szembeni nemtetszésüket ily módon kifejezésre juttatni.
Hatását tekintve hasonló nyilatkozatot tett hétfőn Jacques Chirac francia elnök, amikor Brüsszelben élesen elmarasztalta az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó kelet-és közép-európai országokat, amiért az Egyesült Államok pártjára álltak az iraki válságban. Chirac szerint Lengyelország, Csehország és Magyarország, illetve a vilniusi tízek csoportja felelőtlenül viselkedett a kérdésben, többek közt azt is megkockáztatva, hogy maguk ellen hangolják az EU-tagországok közvéleményét. A francia elnök arra is utalt, hogy az unió keleti bővítésének ratifikálása egyelőre a tizenötök - köztük Franciaország - parlamentjeinek szentesítésére vár.
Nem tudni, Chirac nyilatkozata mögött a francia elnök sértődöttsége áll-e, amiért a kelet-közép-európai államok látványosan az Egyesült Államok mellett tették le voksukat, vagy az Irak miatt kialakult uniós válságban a francia elnök újabb esélyt vélt felfedezni a csatlakozás feltételeinek  francia szemszögből még kedvezőbb módosítására; mindenesetre a főbb uniós szervek nem győztek magyarázkodni a nyilatkozat másnapján. Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa szerint elképzelhetetlen, hogy az iraki kérdésben az amerikai álláspont felé hajló közép- és kelet-európai államokat ne vegyék fel az Európai Unióba. A tagjelölt országok védelmére kelt Chris Patten, az EU bizottságának külügyi biztosa is, aki szerint "nagyon fontos tudatni a tagjelöltekkel, hogy az unió nemcsak gazdasági, hanem politikai klub is, amely törekszik az együttműködésre, de elismeri a különvéleményeket is". Az Európai Parlament elnöke, Pat Cox arra figyelmeztette az EU-tagországokat: se nyíltan, se közvetve ne szabjanak újabb politikai feltételeket a tagjelöltek csatlakozásához.
Chirac hétfői nyilatkozata az elhatárolódások ellenére is veszélyes lehet a kelet-közép-európai államok - különösen a második vonalbeli tagjelöltek -  jövőbeli csatlakozására nézve. Az EU polgárai maguktól nem gondolkodnak úgy, hogy "ha ők háborúpártiak és az Egyesült Államok követői, mi pedig nem, akkor nem szeretjük őket, ergo: ne is járuljunk hozzá felvételükhöz". Ám ha a Chirac által mesterségesen gerjesztett indulat összefonódik a munkájukat, megélhetésüket féltő francia gazdák keleti bővítéssel szembeni félelmével, már egészen más helyzet állhat elő. És itt kapcsolódik össze a CNN említett híre a francia elnök beszédével: ha Chirac nyilatkozatát követően a csatlakozásellenes erők azzal szembesülnek, hogy a játszma mégsem teljesen lefutott, a csatlakozási folyamat még visszafordítható, csak más oldalról kell megközelíteni a problémát, a francia elnök kijelentései könnyen táptalaját adhatják egy újabb bővítésellenes mozgalomnak.