Egyre kevésbé valószínű, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa kedden szavazni fog a határozattervezetről - adta hírül az AFP francia hírügynökség New York-i diplomáciai forrásokra hivatkozva hétfő délután. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Spanyolország által beterjesztett BT-határozati javaslat elfogadásához az öt állandó tag (Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Egyesült Államok, Kína) egyhangú szavazatán kívül a BT további négy tagjának igenjére lenne szükség.
A Fehér Ház reméli, hogy Oroszország nem él vétójogával az ENSZ Biztonsági Tanácsának második, Irakról szóló határozatánál, és csalódott lenne, ha mégis így történne - közölte Ari Fleischer amerikai elnöki szóvivő, aki úgy vélekedett, a szavazásig még van lehetőség Moszkvát jobb belátásra bírni. Az Egyesült Államok diplomáciája mindeddig reményét fejezte ki, hogy meg tudja szerezni a szükséges támogató szavazatokat, ám leszögezte azt is: ha a BT nem támogatja Irak katonai erővel való kényszerítését a leszerelésre, az Egyesült Államok akkor is megteszi ezt a lépést.
Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint a határozattervezet teljesíthetetlen, mivel március 17-ét szabja meg Irak leszerelésének határidejéül, s ellentmond a jelenleg érvényes, 1441-es számú BT-határozatnak is - írja a BBC. "Nincs szükség újabb határozatra, de létfontosságú, hogy a nemzetközi fegyverzetellenőrök hathatós támogatást kapjanak" - jelentette ki Ivanov. Az öt állandó tag közül Franciaország és Kína is jelezte korábban, hogy nem tart szükségesnek újabb BT-határozatot, ám Oroszország az első, amely bejelentette, hogy megvétózza a javaslatot. Az Afrikában, az ENSZ nem állandó BT tagországainak képviselőivel tárgyaló Dominique de Villepin francia külügyminiszter hétfőn a kameruni elnökkel folytatott tárgyalását követően megismételte: Franciaország "magára vállalja a felelősséget az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként", hogy megakadályozza az Irakról szóló második, a háborúnak zöld utat engedő határozatot. "Az erő alkalmazására csak a legvégső esetben kerülhet sor" - szögezte le a miniszter.
A BBC összeállítása szerint az öt állandó tag sokat vitatott vétójogát az ENSZ fennállása óta leggyakrabban Oroszország alkalmazta, 120 alkalommal - ennek nagy része a hidegháború ideje alatt történt, amikor a szovjet képviselők reflexszerűen szavazták le az amerikaiak által is támogatott javaslatokat. Az Egyesült Államok 76, Nagy-Britannia 32, Franciaország 18, Kína pedig mindössze 5 alkalommal élt vétőjogával. Az amerikaiak az utóbbi években főleg az izraeli kormány gyakorlatát helytelenítő BT-határozatokra szavaztak nemmel. A BT utóbbi kilenc, vétóval végződött határozati javaslatából az Egyesült Államok hetet kezdeményezett. Ahhoz, hogy egy BT-határozat megszülethessen, mind az öt állandó BT tagnak egyhangúan kell szavaznia, és szükséges hozzá a tíz nem állandó BT-tag közül minimum négynek az egyetértő szavazata is.