Szerbia: hajsza a merénylők után; a Demokrata Párt jelöli az új kormányfőt
Zoran Gyingyics halála után Szerbia új miniszterelnökét a meggyilkolt kormányfő pártja, a Demokrata Párt (DS) fogja jelölni. A belgrádi sajtó szerint Szerbia új miniszterelnöke Zoran Zsivkovics, a párt alelnöke lesz. Közben a szerb hatóságok hozzáláttak a merénylet megszervezésével és elkövetésével vádolt zimonyi klánvezér, Dusan Szpaszojevics "Siptar" engedély nélkül épített házának lebontásához.
A Zoran Gyingyics nevével fémjelzett kormányzó koalícióban, a DOS-ban állítólag konszenzus van arról, hogy a DS-nek kell jelölnie az új miniszterelnököt. Csedomir Jovanovics, a párt frakcióvezetője úgy nyilatkozott, hogy a DS már vasárnap javaslatot tesz Natasa Micsics ideiglenes köztársasági elnöknek a miniszterelnök-jelölt személyére. A Glasz Javnoszti című belgrádi lap szerint a meggyilkolt miniszterelnök utódja mind a párt, mind a kormány élén Zoran Zsivkovics, a DS alelnöke, eddigi jugoszláv belügyminiszter lesz. A belgrádi lap szerint Gyingyics halála miatt változni fog a miniszterjelöltek listája: Zsivkovics elfoglalja a köztársasági kormányfői széket, s a védelmi minisztérium élére a DS másik alelnöke, Borisz Tadics kerül.
Amíg nem választják meg Zoran Gyingyics utódját, felváltva az öt miniszterelnök-helyettes - Nebojsa Csovics, Zsarko Koracs, Dusan Mihajlovics, Kasza József és Miodrag Iszakov - "tart ügyeletet" a kormány élén. A miniszterelnök-helyettesek az említett sorrendben, hétfőnként váltják egymást. A hatályos törvényi és alkotmányi rendelkezések szerint a rendkívüli állapot idején a köztársasági elnökre hárul az ország irányítása és minden kulcsfontosságú döntés meghozatala. A köztársasági elnöki teendők ellátását jelen pillanatban Natasa Micsics parlamenti elnök látja el.
A rendkívüli állapot akármeddig eltarthat, időtartama attól függ, hogy milyen gyorsan tudják felszámolni „azokat a jelenségeket, amelyek a helyzet kialakulásához vezettek”. Kormánypolitikusok szerint a rendkívüli állapot bevezetését egyetlen dolog indokolta: az ország alkotmányos rendjét és biztonságát fenyegető szervezett alvilággal szembeni hatékony fellépés. Ilyen értelemben a polgárok mindennapjait számottevően nem változtatta meg a rendkívüli intézkedés. Csak annyit éreznek ebből, hogy fokozottabb lett a rendőri jelenlét, gyakoribbak az igazoltatások, s nem tarthatók a bejelentés kötelmével járó tömegmegmozdulások, demonstrációk és sztrájkok. A rendkívüli állapot miatt szélesebb jogkörhöz jutottak a belügyi szervek, de ezt is csak jóformán azok a bűnözők érezhetik bőrükön, akik ellen már harmadik napja folyik az egész országra kiterjedő hajtóvadászat.
Közben a szerb hatóságok hozzáláttak a merénylet megszervezésével és elkövetésével vádolt zimonyi klánvezér, Dusan Szpaszojevics "Siptar" engedély nélkül épített házának lebontásához. A Zimony központjában található épület valójában erődítményszerű négyszintes üvegpalota, hatalmas udvarát a környékbeli lakóházak és üzletek határolják be. Január végén, a zimonyi és a surcini klántagok közötti nyilvános, sajtó útján zajló vita idején "Siptar" megengedte néhány újságírónak, hogy belülről is megtekintsék a néhány ezer négyzetméteres épületet és udvarát. Az RTS televízió helyszínről jelentkező tudósítója szerint a csendőrség házkutatást tartott a környékbeli házakban, majd kora délután a munkagépek hozzáláttak a romboláshoz. A hatóságok bizonyítékként kezelik azt, hogy a klán vezetői - Siptaron kívül Milorad Lukovics Legija és Mile Lukovics Kum - már két-három nappal a szerda merénylet előtt elhagyták otthonukat, s jelenleg is szökésben vannak.
Az alvilággal való leszámolást a belügyminisztérium irányítja: a hajtóvadászatban a rendőrség, a polgári titkosszolgálat, a katonaság és a hadsereg biztonsági szolgálata (katonai hírszerzés) vesz részt. A belügyminisztérium szorosan együttműködik a szomszédos államok bűnüldöző szerveivel. A rendőrség előállíthat és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthat bárkit, aki veszélyezteti a polgárok vagy az állam biztonságát. A letartóztatottak nem igényelhetnek ügyvédet. A belügyminiszter korlátozhatja a polgárok szabad mozgását is, kötelezheti őket arra, hogy ne hagyják el lakó- vagy tartózkodási helyüket. A szombat estig tartó háromnapos gyász idején elmarad minden kulturális, művelődés és sportrendezvény. A rendkívüli állapot miatt az egészségügyi intézményekben fokozták a biztonsági és készültségi intézkedéseket. Ugyanez vonatkozik a vasutakra: fokozott biztonsággal védik a vasútállomásokat, s az eddigieknél alaposabban ellenőrzik a szerelvényeket. A rendkívüli állapot, illetve a háromnapos gyász miatt Vajdaság-szerte elmaradnak a megemlékezések az 1948-49-es forradalom és magyar szabadságharc hőseiről. (MTI)
Amíg nem választják meg Zoran Gyingyics utódját, felváltva az öt miniszterelnök-helyettes - Nebojsa Csovics, Zsarko Koracs, Dusan Mihajlovics, Kasza József és Miodrag Iszakov - "tart ügyeletet" a kormány élén. A miniszterelnök-helyettesek az említett sorrendben, hétfőnként váltják egymást. A hatályos törvényi és alkotmányi rendelkezések szerint a rendkívüli állapot idején a köztársasági elnökre hárul az ország irányítása és minden kulcsfontosságú döntés meghozatala. A köztársasági elnöki teendők ellátását jelen pillanatban Natasa Micsics parlamenti elnök látja el.
A rendkívüli állapot akármeddig eltarthat, időtartama attól függ, hogy milyen gyorsan tudják felszámolni „azokat a jelenségeket, amelyek a helyzet kialakulásához vezettek”. Kormánypolitikusok szerint a rendkívüli állapot bevezetését egyetlen dolog indokolta: az ország alkotmányos rendjét és biztonságát fenyegető szervezett alvilággal szembeni hatékony fellépés. Ilyen értelemben a polgárok mindennapjait számottevően nem változtatta meg a rendkívüli intézkedés. Csak annyit éreznek ebből, hogy fokozottabb lett a rendőri jelenlét, gyakoribbak az igazoltatások, s nem tarthatók a bejelentés kötelmével járó tömegmegmozdulások, demonstrációk és sztrájkok. A rendkívüli állapot miatt szélesebb jogkörhöz jutottak a belügyi szervek, de ezt is csak jóformán azok a bűnözők érezhetik bőrükön, akik ellen már harmadik napja folyik az egész országra kiterjedő hajtóvadászat.
Közben a szerb hatóságok hozzáláttak a merénylet megszervezésével és elkövetésével vádolt zimonyi klánvezér, Dusan Szpaszojevics "Siptar" engedély nélkül épített házának lebontásához. A Zimony központjában található épület valójában erődítményszerű négyszintes üvegpalota, hatalmas udvarát a környékbeli lakóházak és üzletek határolják be. Január végén, a zimonyi és a surcini klántagok közötti nyilvános, sajtó útján zajló vita idején "Siptar" megengedte néhány újságírónak, hogy belülről is megtekintsék a néhány ezer négyzetméteres épületet és udvarát. Az RTS televízió helyszínről jelentkező tudósítója szerint a csendőrség házkutatást tartott a környékbeli házakban, majd kora délután a munkagépek hozzáláttak a romboláshoz. A hatóságok bizonyítékként kezelik azt, hogy a klán vezetői - Siptaron kívül Milorad Lukovics Legija és Mile Lukovics Kum - már két-három nappal a szerda merénylet előtt elhagyták otthonukat, s jelenleg is szökésben vannak.
Az alvilággal való leszámolást a belügyminisztérium irányítja: a hajtóvadászatban a rendőrség, a polgári titkosszolgálat, a katonaság és a hadsereg biztonsági szolgálata (katonai hírszerzés) vesz részt. A belügyminisztérium szorosan együttműködik a szomszédos államok bűnüldöző szerveivel. A rendőrség előállíthat és bírósági végzés nélkül 30 napig fogva tarthat bárkit, aki veszélyezteti a polgárok vagy az állam biztonságát. A letartóztatottak nem igényelhetnek ügyvédet. A belügyminiszter korlátozhatja a polgárok szabad mozgását is, kötelezheti őket arra, hogy ne hagyják el lakó- vagy tartózkodási helyüket. A szombat estig tartó háromnapos gyász idején elmarad minden kulturális, művelődés és sportrendezvény. A rendkívüli állapot miatt az egészségügyi intézményekben fokozták a biztonsági és készültségi intézkedéseket. Ugyanez vonatkozik a vasutakra: fokozott biztonsággal védik a vasútállomásokat, s az eddigieknél alaposabban ellenőrzik a szerelvényeket. A rendkívüli állapot, illetve a háromnapos gyász miatt Vajdaság-szerte elmaradnak a megemlékezések az 1948-49-es forradalom és magyar szabadságharc hőseiről. (MTI)