A duma tanácsa - a magyar házbizottsággal megegyező szerv - döntése értelmében a héten egészen biztosan nem folytatja le a törvényhozás a ratifikációs vitát. Az orosz külügyminisztérium kiállt a mielőbbi parlamenti jóváhagyás mellett, a duma külügyi bizottságának képviselői szerint azonban a szavazásra legkorábban április elején kerülhet sor. Az orosz honatyák nem titkolják, hogy az Irak körül kialakult helyzet késztette őket az amerikai szenátus által március 6-án ratifikált megállapodás vitájának elodázására. Dmitrij Rogozin, a külügyi bizottság elnöke már korábban jelezte, hogy ha az Egyesült Államok végképp feladja a békés megoldás lehetőségét és ultimátumot intéz Bagdadhoz, akkor a ratifikációt a duma várhatóan "jobb időkre" halasztja el. Azzal, hogy a jelenlegi világpolitikai helyzet nem alkalmas a megállapodás jóváhagyására, kedden, orosz újságíróknak nyilatkozva egyetértett az egyébként csehországi látogatáson tartózkodó Gennagyij Szeleznyov, a duma elnöke is.
A halasztásról szóló döntést igen szoros eredménnyel, 5-4 arányban hozta meg a tanács. A halasztást a kommunista párt, a vele szövetséges agrárpárt, a Vlagyimir Zsirinovszkij nevével fémjelzett liberális demokrata párt, a liberális Jabloko tömörülés és a Kreml-párti Népképviselő frakció támogatta, míg három Kreml-párti képviselőcsoport, az Egység, a Haza - Egész Oroszország és az Oroszország Régiói, valamint a liberális Jobboldali Erők Szövetsége a szavazás megtartása mellett volt.
A megállapodást az amerikai elnök tavaly májusi moszkvai látogatása során írta alá George W. Bush és Vlagyimir Putyin orosz államfő. Az egyezmény értelmében a két atomhatalom a jelenlegi szint közel harmadára, 1700-2200 darabra csökkenti nukleáris rakétatöltetei számát. A hadászati támadó fegyverek csökkentéséről Bush tett egyoldalú bejelentést, amelyhez Putyin is csatlakozott. Bár az egyeztető tárgyalásokat a 2001. szeptember 11. utáni orosz-amerikai közeledés légkörében folytatták le, a két fél között számos vitás kérdés is felmerült. A legkomolyabb nézetkülönbséget az jelentette, hogy Moszkva megsemmisítette volna a rendszerből kivonásra kerülő rakétákat, végül viszont a washingtoni álláspont kerekedett felül, amely szerint a fegyverekből úgynevezett nukleáris tartalékot lehet képezni. (MTI)