Powell azért kezdeményezte a megbeszélést kollegáival, hogy beszámoljon nekik a hadjárat eddigi menetéről és meghallgassa véleményüket, főleg a háború utáni rendezésről. Az amerikai külügyminiszter hangoztatta: az újjáépítésben szükség lesz a nemzetközi közösség részvételére, de világosan jelezte, hogy az Egyesült Államok vezette koalíció fenntartja magának a meghatározó szerepet Irakban.
Az amerikai külügyminiszter közölte, hogy beszámol Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak is a brüsszeli eszmecseréről; Powell szerint a világszervezet hasznos szerepet játszhat a humanitárius segélyek összehangolásában. A külügyminiszter a mostani tanácskozásból azt a következtetést vonta le, hogy egyetlen szövetséges sem ellenzi a NATO valamilyen szerepét a háború utáni rendezésben, de hogy az pontosan mi lehet a békefenntartásban vagy a stabilitás megteremtésében, azt még korai találgatni.
A NATO főtitkára, Lord Robertson a csütörtöki tanácskozást a működő multilateralizmus példájának nevezte, amikor is minden résztvevő egyetértett abban, hogy az ENSZ-re és más nemzetközi szervezetekre is szerep vár a háború utáni Irakban. Abban is minden szövetséges egyetértett, hogy az afganisztáni békefenntartó erőnél lényegesen fokozni lehet a NATO támogató szerepét. Robertson szerint a nézeteltérések nem tűntek el, de mindenki a jövőbe tekintett. Szerinte alakul a közmegegyezés a háború utáni rendezés jellegét illetően is.
Az EU és a NATO amerikai kezdeményezésre csütörtökön Brüsszelben megtartott külügyminiszteri értekezletei hozzájárultak az Irak ügyében támadt feszültségek oldásához, és a résztvevők egyetértettek abban, hogy gyakorlatias, előretekintő megközelítésre van szükség - közölte a találkozók után a magyar külügyminiszter. Kovács László, aki előzőleg kétoldalú megbeszélést is folytatott amerikai kollégájával, Colin Powell-lel, a tanácskozások másik fontos eredményének azt nevezte, hogy azok hozzájárultak az álláspontok közelítéséhez. Powell például most első ízben ismerte el, hogy a háború utáni rendezésben az ENSZ-nek is szerepet kell kapnia.
A csütörtöki brüsszeli értekezlettel egyidőben az Európa Tanács parlamenti közgyűlése határozottan elítélte az Irak ellen indított katonai inváziót, és annak befejezésére szólította fel az akcióban részt vevő kormányokat. A 45 európai államot tömörítő strasbourgi szervezet több órás vita után elfogadott határozati javaslata szerint az iraki beavatkozás törvénytelen és ellentétes a nemzetközi jog alapelveivel. Az ET-közgyűlés annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a jelenlegi helyzetben nem igazolható az erőszak alkalmazása Irak lefegyverzése céljából. A plenáris ülés résztvevői megállapították: továbbra sincs bizonyíték arra, hogy Irak fenyegetést jelentene az Egyesült Államokra, amely támadást intézett ellene. Az iraki válság feltárta az Európát és az Egyesült Államokat megosztó nézetkülönbségeket, rávilágított arra, hogy nincs összhang az európai államok között - fogalmazódott meg a plenáris ülésen. A közgyűlés által megszavazott határozati javaslati emlékeztet: a nemzetközi közösség túlnyomó többsége ellenezte, hogy a jelen szakaszban katonai intervencióra kerüljön sor, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsában mindössze négy tagállam támogatott. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének képviselői ismét megerősítették, hogy támogatják az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti stratégiai szövetséget, de egyúttal figyelmeztettek arra, hogy ezzel a kapcsolattal nem szabad visszaélni. (MTI)