Tetszett a cikk?

Az 52,15 százalékos részvételnek köszönhetően érvényes volt a Szlovákia EU-csatlakozásáról tartott hétvégi népszavazás: a résztvevők 92,46 százaléka igent mondott a csatlakozásra. Az ország politikai vezetői egyértelmű sikerről beszélnek, de olyanok is akadnak, akik fanyalognak az érvényesség határát nem sokkal meghaladó részvétel miatt.

Szlovákia történelmében ez volt az első érvényes referendum. A korábbi sikertelen próbálkozások nyomasztóan hatottak a mostani szavazást megelőző hetekben: az ország vezetői a kudarctól féltek, jóllehet a referendum nem volt ügydöntő, politikai üzenete azonban jelentős. A hivatalos eredmények kihirdetése után, vasárnapi sajtótájékoztatóján Mikulás Dzurinda kormányfő elismerte: az ötven százalékot egy fővel meghaladó érvényesség valóban magas mérce, már régen módosítani kellett volna.
Fontos és sokatmondó része azonban a most lezajlott népszavazásnak, hogy a résztvevők 92,46 százaléka, a szavazásra jogosult 4 174 097 ember közül 2 012 870 igent mondott a csatlakozásra és csak 135 031 volt azoknak a száma, akik a csatlakozás elleni szándékkal mentek el szavazni.
A referendumot megelőzően éles támadások érték Csáky Pált, az integrációs kérdéseket felügyelő és a választási kampányért is felelős miniszterelnök-helyettest, akinek az ellenzék a fejét követelte, de Mikulás Dzurinda kormányfő kiállt mellette. Vasárnapi sajtótájékoztatóján Dzurinda kétszer is kitért a Csáky további sorsát firtató újságírói kérdések elől és csak annyit mondott, hogy a kampányt "hidegvérrel és tisztességesen" fogja értékelni. Csáky szombaton, az előzetes eredmények ismeretében rámutatott: az ország vegyesen lakott - helyenként döntően magyar többségű - déli járásaiban a szlovákok lakta északi járásokhoz képest igen nagy, 55 százalékos volt a részvétel, mi több, a magyarok néhány százalékkal az országos átlag fölötti részvétellel „ismét jól vizsgáztak”.
A győzelem okán lelkesedőknek az egyik kormánypárt, az Új Polgári Szövetség (ANO) elnöke, Pavol Rusko azt mondta: a részvételi minimumot éppen csak meghaladó eredmény miatt nincs helye győzelmi mámornak. A Ruskónál is ambíciózusabb Robert Fico vezette ellenzéki SMER alelnöke, a Csáky fejét hetek óta követelő Monika Benová az érvényes népszavazás utáni nyilatkozatával jelezte: nem csak Csáky, de Dzurinda fejét is "szívesen látná a hóhér kosarában, mert az 52 százalékos részvétel messzemenően nincs arányban a költségekkel".
Mások, kivált publicisták részéről már elhangzottak olyan vélemények, hogy "az egész referendum paródia", mások szerint "törvénysértések sorozata" volt. Ezek a vélemények abból indulnak ki, hogy a népszavazásnak eleve nem volt ügydöntő ereje, mégis olyan nagy felhajtást csaptak körülötte, jóllehet mindenki tudta, hogy ha a választók közönyt mutatnak, vagy nemet mondanak, akkor azt a parlament még helyrehozhatja.
Az EU-csatlakozás kérdésében teljesen egységes hét parlamenti párt - ellenzékiek és kormánypártiak - vasárnap őszintén fellélegeztek, mert valóban nagy volt a tét és mindenki belátta: ha Szlovákia parlamenti szentesítéssel, a választópolgárok érvényes szavazása nélkül lesz az unió tagja, az Brüsszel felé több lesz, mint kellemetlen üzenet. Jan Marinus Wiersma, Szlovákia uniós jelentéstevője nem titkolta: a nagyobb részvétel kedvezőbb lett volna. Brüsszel, az Európai Bizottság azonban vasárnap elsőként, és igen lelkesen gratulált Pozsonynak. (MTI)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!