A szerb hatóságok továbbra is terrorizmussal és népirtással vádolják Hasim Thaqi koszovói albán politikust, akit néhány órára - egy Interpol-körözés miatt - a magyar határőrség feltartóztatott, majd tovább engedett. A politikus Párizsba tartott, majd Brüsszelben is tárgyalt Javier Solanával, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. E tárgyalás napján Belgrádban bejelentették, hogy a Thaqi elleni, a világ összes Interpol-tagállamára kiterjedő körözés változatlanul érvényes. Az ügy részletei azóta sem tisztázódtak - még azt sem tudni, a politikus Budapest érintésével tért-e haza. A magyar hatóságnak ilyen esetekben is nyíltan kell beszélnie, vagy a nemzetközi diplomáciai "bújócska" felmentést ad az elhallgatások alól?

Az elmúlt héten Magyarország egy furcsa diplomáciai konfliktus kellős közepén találta magát. A konfliktus alapját a Szerbia-Montenegró és Koszovó között zajló több éves szembenállás adta. Hasim Thaqi, a Koszovói Demokrata Párt vezető politikusa épp Párizsba tartott, amikor a ferihegyi repülőtéren a magyar hatóságok néhány órára feltartóztatták. Thaqi ellen ugyanis körözés van érvényben, amelyet még az egykori, milosevicsi Jugoszlávia kezdeményezett (és 2001-ben, Interpol-tagállammá válásakor, az új jugoszláv vezetés tett fel nemzetközi listára), az egykori UCK-s (Koszovói Felszabadítási Hadsereg) vezető „háborús bűnei” és „terrorista cselekedetei” miatt.
Budapesten az intézkedés következtében rendkívül paradox helyzet állt elő, amelybe minél jobban beleássa magát az érdeklődő, annál érthetetlenebbé válik. Először is Thaqi a koszovói ENSZ-igazgatás által kiadott diplomata útlevéllel érkezett, amelyet – miután megállapították, hogy valódi, és tulajdonosa joggal használja – érthetetlen módon átfuttattak az Interpol által körözöttek listáján. Arra a kérdésre, hogy Thaqi vajon miért ilyen úti okmánnyal utazgat, a válasz roppant egyszerű. A pár éve függetlenségét elnyert Koszovó hivatalosan nem önálló ország, épp ezért végrehajtó szerveit, véderőit az ENSZ adja, polgárai hontalanoknak számítanak (ez a státusz szerepelt Thaqi ENSZ útlevelében is), a hivatalos személyeknek is az ENSZ ad diplomata útlevelet. Innen válik érthetetlenné a magyar hatóságok eljárása. Egy valódi ENSZ-útlevéllel érkező személy nevét vajon miért kell átfuttatni az Interpol körözési listáján? Elég valószínűtlen, hogy az ENSZ egy nemzetközi bűnözőnek diplomata útlevelet állítson ki. A koszovói politikus a közelmúltban már járt hazánkban, és akkor semmilyen hasonló kellemetlenség nem történt vele, csakúgy, mint most, továbbutazva Budapestről, Brüsszelben és Párizsban sem.
A helyzet ettől kezdve csak bonyolódott: amikor a hatóságok felismerték a helyzet komolyságát (és megoldhatatlanságát), diplomáciai úton próbáltak megoldást keresni. Mi tagadás, hála a felső diplomáciai köröknek, az UNMIK-nek (a koszovói ENSZ hatóságnak) és a szerb belügyminisztériumnak, Hasim Thaqit nem kellett kiadni, s csupán három órára tartóztatták fel, így még a csatlakozást sem késte le. A szerb belügyminisztérium illetékesei ugyanis szóban visszavonták az Interpol körözést. Kérdés, hogyan lehetett ezt ilyen gyorsan eldönteni, és szóban közölni a magyar hatósággal. Alig hihető, hogy ilyen eset bármikor korábban előfordult volna, hiszen Interpol körözést csak az illetékes ország szerveinek kezdeményezésére (ami nyilván megfelelő vizsgálatot és indoklást feltételez), vagy az Interpol illetékeseinek felülvizsgálatára lehetséges visszavonni. Ez nem történt meg, még azok után sem, hogy a néhai Zoran Gyingyics Belgrádba hívta tárgyalni Koszovó vezetőt (az invitálás mögött nyilván semmilyen, filmbe illő csapdát nem kell sejtenünk).
Thaqi távozását követően két nappal azonban ugyanaz a szerb belügyminisztérium, amely „szóban visszavonta” a körözést, megerősítette annak érvényességét. Ebből adódóan ismét letartóztatandóvá vált az ENSZ-útlevéllel közlekedő diplomata, és ezen a tényen felbuzdulva az ORFK rögvest kiadta a közleményét: ha Thaqi ismét belép Magyarország területére, letartóztatják, és kezdeményezik a kiadatását. Ám a józan szemlélő számára felettébb kétséges, hogy a közlemény kiadása előtt az ORFK illetékesei konzultáltak volna a magyar diplomáciai szervekkel, és ez mindenképpen arra enged következtetni, hogy a magyar kormányzati szervek együttműködése sem éppen olajozott.
Most, napokkal a történtek után sem tisztázódik a helyzet. Mi több, a két fő érintett ország álláspontja cseppet sem változott a korábbiakhoz képest. Belgrád változatlanul életben tartja a letartóztatási és kiadatási kérelmet Thaqi ellen. Ezzel azonban nem arról tesz tanúbizonyságot, hogy egy vesztett háborúsorozat, egy rendszerváltozás után valóban megváltozott volna az értékrendje. Erre mutat a fent tárgyalt példa is: Thaqit és más ex-UCK-s vezetőket változatlanul terroristáknak tartanak Belgrádban (ez egy gerillavezér esetében mindenképpen szerencsésebb, mintha egyszerű, köztörvényes bűnözőnek tekintenék, mint ahogy ez általános gyakorlat volt a szerb vezetés részéről, más, a függetlenségükért harcoló, ex-jugoszláv tagállamok vezetőivel szemben is). Nem véletlen tehát az a pristinai reagálás sem, amely szerint a két ország viszonya az évekkel ezelőtti szintre esett vissza, annak ellenére, hogy korábban már közeledés volt tapasztalható, mint ahogy ezt egy e hónapra tervezett csúcstalálkozó is mutatja.
Ez után a szinte filmbe illő bonyodalom után természetesen nem maradhatnak el az érintett felek reagálásai, kritikái hazánk felé sem. Mindkét fél állítja a maga igazát, Szerbia szerint a magyar hatóságok hibát követtek el, amikor nem tartóztattak le egy nemzetközi körözés alatt álló személyt, ám a koszovói parlament elnöke azt kifogásolja, hogy egyáltalán feltartóztatták a diplomata útlevéllel utazó Thaqit. Magyarország mintegy két tűz közé szorulva kap elmarasztalást, mégpedig egy olyan konfliktusban, amelybe cseppet sem nevető harmadikként keveredett bele.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Teljes kijelzős, 48 megapixeles mobilt villantott a Honor

Teljes kijelzős, 48 megapixeles mobilt villantott a Honor

Videó: Ömlik a láva az Etnából

Videó: Ömlik a láva az Etnából

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Tudnak élni: két apáca elsikkasztott, majd eljátszott félmillió dollárt Las Vegasban

Videó: néha ki kell próbálni, tudja-e a Bugatti Chiron a 420 km/h-t

Videó: néha ki kell próbálni, tudja-e a Bugatti Chiron a 420 km/h-t

Bezárják Siófok egyik legjobb cukrászdáját, mert túl sok a vendég

Bezárják Siófok egyik legjobb cukrászdáját, mert túl sok a vendég

Oroszországban, mivel mással oltanának egy kocsit, mint hógolyókkal – videó

Oroszországban, mivel mással oltanának egy kocsit, mint hógolyókkal – videó