Az Olasz Testvérek, a Liga és a Hajrá, Olaszország! megnyerné a választásokat, ha azok most lennének. A PD vezette baloldali szövetség harminc százalékon áll. A szeptember 25-i választás fő témája az infláció és a rezsiköltségek emelkedése lehet.
Rövid visszaesést követően csütörtökön már harmadik napja ismét 100 ezer fölött van az új koronavírusos esetek száma Dél-Koreában – közölték csütörtökön a helyi hatóságok.
Huszonkettőre nőtt a kelet-ukrajnai vasútállomás elleni rakétatámadás halálos áldozatainak száma – jelentette be szerda éjjeli videóüzenetében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azt is hangoztatva, hogy Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban tett minden lépéséért felelnie kell.
Pete Arredondót egyhangúlag mentette fel a texasi Uvalde iskolaszéke.
Hétfő óta már három embert lőttek agyon a kormányfő lemondását követelő tiltakozásokon Haitin, ahol az utcai megmozdulások immár a szigetország több városára is átterjedtek – közölte helyi idő szerint szerdán az egyik szervező és a rendőrség.
A védelmi kiadások jelentős, 12,9 százalékos növelésére tett javaslatot csütörtökön a tajvani kormány, így a sziget 2023-ban 415,1 milliárd tajvani dollárt (mintegy 5600 milliárd forint) fordíthat védekezésre, miközben egyre nagyobbak a feszültségek a szigetet szakadár tartományának tekintő Pekinggel.
Az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij szerint az oroszok csapást mértek egy ukrajnai vasútállomásra, mintegy tizenöt ember halálát okozva ezzel. Szerdán szinte egész nap szóltak a légvédelmi szirénák Ukrajnában. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk a háború csütörtöki eseményeiről.
A támadásnak mintegy ötven sebesültje is van.
A WHO főigazgatója szerint az ukrán egészségügyi ellátórendszer komoly csapást szenvedett el, de még nem omlott össze.
Az ukránok Leopard tankokat és rakétavetőket kérnek Németországtól. A legrégebbi brit katonai és biztonságpolitikai agytröszt volt vezetője szerint váltakozó intenzitással, de akár 80 évig is eltarthat az orosz-ukrán viszály.
Emberek tízezrei haltak, vagy sebesültek meg és milliók menekültek el február 24-e, az ukrajnai orosz agresszió kezdete óta. Egyelőre megjósolhatatlan, hogyan és mikor ér véget a háború, s az előrejelzés még nehezebb, ha a konfliktus kezdetét nem február 24-ére, vagy akár 2014-re, az Ukrajnához tartozó Krím orosz annektálására tesszük, hanem 1999-re, amikor Vlagyimir Putyin – néhány oroszországi lakóház felrobbantásával – kiprovokálta a második csecsenföldi háborút. Akkor kezdődött ugyanis az, ami a mai napig tart: az „orosz földek” újbóli egybegyűjtése.
Légvédelmi és tüzérségi rendszerek, lőszer, drónok, valamint radarok beszerzését támogatják.
A legrégebbi brit katonai és biztonságpolitikai agytröszt volt vezetője szerint tűzszünetek és kiújuló harcok fogják váltogatni egymást néhány évente.
Az elmúlt években komolyan felpörgött a hazai e-kereskedelem, a sikerhez azonban biztos logisztikai háttér nélkül kicsi az esély.
Az ukrán elnök szerint a háború végét általában a békekötés jelenti, de esetükben ez a győzelem lesz.
Gitanas Nausedas arról beszélt, hogy a Kreml háborúja nem az eredeti villámháborús tervek szerint alakult, mivel Vlagyimir Putyin elszámította magát és most a háború újabb veszteségeket okoz. Tudatos döntés volt az ukrajnai „különleges hadművelet” lassítása a civil áldozatok minimalizálásának érdekében – fogalmazott az MTI szerint Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a Sanghaji Együttműködési Szervezet katonai tárcavezetőinek szerdai taskenti tanácskozásán. Folyamatosan frissülő hírfolyamunk az orosz-ukrán háború szerdai történéseiről.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy titkosított dokumentumokat vitt el a rendőrség Donald Trump birtokáról, azt viszont most közölte a Nemzeti Levéltár, hogy mennyire sok olyan irat volt nála, amely nem kerülhetett volna ki a Fehér Házból.
A lengyel államfő biztosította ukrán kollégáját, hogy Lengyelország a háború utolsó napjáig támogatni fogja Ukrajnát. Darja Dugina moszkvai búcsúztatóján élvonalbeli politikusok és üzletemberek is részt vettek.
Az áldozatok rokonai tiltakoztak az eutanázia ellen, szerintük a férfinak szembe kellett volna néznie tettei következményével.
Az ukrán államfő tagadta, hogy országának bármilyen szerepe is lett volna az ultranacionalista közíró, Alekszandr Dugin lánya elleni bombamerényletben.
