Sem Irina Levsinával sem egyik riporterükkel nem tud kapcsolatba lépni a BelaPan hírügynökség többi munkatársa. Utóbb derült ki, hogy őrizetbe vették őket. A helyettes főszerkesztőnél is razzia volt, de őt nem tartóztatták le.
Korábban Tádzsikisztán, Üzbegisztán sőt Omán is szóba került mint a Kabulból a hétvégén titokban elmenekült elnök lehetséges menedéke.
Egyelőre vérengzés nélkül, de drámai gyorsasággal vették át a hatalmat Afganisztánban a tálibok. A kabuli repülőtéri káosz, a tálib harcosok, majd vezetők megérkezése a fővárosba mind olyan pillanat, amit a haditudósítók, illetve háborús helyzetet átélő civilek megörökítettek. Nagyképes válogatásunkban az ő felvételeikből szemezgettünk.
A repülőteret irányító amerikaiak megakadályozták, hogy az afgánok átlépjenek a kapukon, így a gép üresen indult vissza.
A főváros repülőterére tartókra támadtak a tálibok és a menekülők feje fölé lőttek. Egy autótolvaj fejét kátránnyal kenték be, majd falhoz állították. Egyre szörnyűbb felvételek jelennek meg a tálib erőszakról.
Először 2019-ben ültek tárgyalóasztalhoz a semleges területként választott Szerbiában, majd még kétszer.
A magyar kormány nincs egyedül, amikor támogatja saját cégeinek megjelenését a gyorsan növekvő üzbég piacon, annak pedig örülnünk kell, hogy a politikai reformok, ha lassan is, de legalább előre haladnak – állítja cikkünk két szerzője, válaszul a hvg.hu-n július 4-én megjelent, „Üzbegisztán minden befektetőt szívesen lát, aki nem törődik az emberi jogokkal, így Magyarországot is” című anyagunkra.
A fehérorosz diktatúra tucatnyi rendőre 35 embert hajtott át az EU határán.
A tálib rezsim valószínűleg nem olyan lesz, mint az Iszlám Állam, a tálibok által az elmúlt években már ellenőrzött területek mindennapjai sem olyanok voltak, mint a "kalifátusban". A tálibok ennél pragmatikusabbak – állítja Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, aki többször járt Afganisztánban, így nem csak a dolgozószobájából ismeri a térséget. Szerinte az egész nyugati koncepció azért bukott meg, mert az amerikaiak egy centralizált államot csináltak, amit Afganisztán nem bír.
A török hadsereg a kurdok elleni háborúját folytatta egy város lakóinak ágyúzásával, Izrael egy Irán-barát síita milícia állásait támadta.
A következő 24 órában az amerikai hadsereg azt tervezi, hogy óránként egy járatot elindít Kabulból.
Az első csoport a kabuli repülőtéren kialakult helyzet függvényében már a hét második felében megérkezhet Szkopjébe.
Az ellenzéki vezető nem vett részt a tárgyaláson.
Az afgán alkotmányra hivatkozva jelentette ki Amrulla Száleh, hogy ő most az ország első számú vezetője.
Megtartották a tálibok az első sajtótájékoztatójukat, miután átvették a hatalmat Afganisztánban. A szóvivőjük szerint a nők dolgozhatnak és tanulhatnak majd, de a jogaikat a saría szerint határozzák meg. Azt tagadják, hogy az al-Káida jelen lenne az országban.
Az orosz külügyminiszter arra számít, hogy a tálibok és a többi afgán erő párbeszéde elvezet majd egy befogadó, átmeneti kormány megalakításához.
A volt szovjet elnök szerint meg kell tanulni a leckét.
Öt év uralkodás, majd húsz év amerikai fölény után újra a tálibok vezethetik Afganisztánt. A rendkívül jól szervezett és nagy büdzséből gazdálkodó radikális iszlamista csoport rengeteg áldozat árán vészelte át a megszállást. De kik ők, honnan jöttek és mit akarnak?
Adzsmal Ahmadi, a Twitteren az afgán elnököt okolta a tálibok gyors előretöréséért, nem érti, az afgán biztonsági erők miért hagyták fel hadállásaikat olyan gyorsan.
