Csoda, hogy milyen sok iraki tette kockára életét azért, hogy szavazhasson - véli hétfői vezércikkében a The Wall Street Journal című amerikai konzervatív napilap európai kiadása (WSJE), hozzátéve: bár nyilvánvaló, hogy a voksolás (például az erőszakos akciók miatt) nem volt tökéletes, a magas részvételi arány olyan legitimációt ad az új, most megalakítandó kormánynak, amely a Közel-Kelet sajátos körülményei között nyugodtan történelmi jellegűnek mondható.

Allávi egységet akar

Egységre szólította fel a választásokat követően az iraki népet hétfőn Ijád Allávi ideiglenes iraki miniszterelnök. "Most itt az ideje, hogy az irakiak egybegyűljenek. Egységre szólítom fel mindazokat, akik voksoltak, és mindazokat, akik nem. A terroristák vereséget szenvedtek" - mondta televíziós beszédében a kormányfő. Allávi közölte: átmeneti kormánya addig vezeti az országot, amíg az újonnan választott parlament meg nem szavazza az új miniszterelnököt és kabinetjét. A politikus egyben ígéretet tett arra, hogy lehetőség szerint minden társadalmi csoportot bevonnak a kormányzati munkába.

A lap szerint most nagy valószínűséggel egy síita-kurd koalíció alakul majd az ország irányítására. S bár senki sem mondja, hogy a választások nyomán véget érnek a véres támadások, de az új kormánynak a korábbinál nagyobb esélye lesz a hatékony és hozzá lojális iraki biztonsági erők megteremtésére. A WSJE úgy véli: az Irakban állomásozó koalíciós erők részéről most az a legjobb lépés, ha a háttérbe vonulnak, s hagyják, hadd irányítsák az irakiak saját országukat.

Az amerikai csapatokra még évekig szükség lesz, hogy segítsenek biztonsági kérdésekben, s különösképpen az iraki csapatok kiképzésében. De az Egyesült Államok akkor hasznosítaná legjobban energiáit, ha a diplomáciára összpontosítana, s azért küzdene, hogy az USA összes szövetségese, különösképpen Irak szomszédjai elismerjék az új kormány legitimitását. Az iraki vezetésnek pedig a lap szerint biztosítania kell, hogy a szunniták is szerepet kaphassanak az új alkotmány kidolgozásában. Ez pragmatikus okokból is szükséges (máskülönben a szunnita többségű tartományok megvétózhatják majd a szöveget), de politikai szempontból is elengedhetetlen, ha az új vezetők valóban kormányozni akarják Irakot. A vasárnapi választás szavazatainak összeszámlálását követően (ez a szervezők szerint akár 10 napig is eltarthat) kialakulnak a pártlisták erőviszonyai. Az arányos választási rendszer értelmében minden lista a szerzett szavazatok arányában részesül a képviselői mandátumokból. Az új nemzetgyűlés kétharmados többséggel (legalább 184 szavazat) elnöki tanácsot választ, amelynek tagjai az államfő és két helyettese.

Nézze meg galériánkat! © AP

A háromtagú elnöki tanácsnak ezt követően két héten belül egyhangú szavazattal meg kell neveznie a miniszterelnök személyét és a kabinetet. A kijelölt miniszterelnökről és kabinetjéről bizalmi szavazást tartanak a nemzetgyűlésben, a megválasztáshoz elegendő az egyszerű többség, vagyis 138 szavazat. Ha ez sikerül, a kormány megalakul és azonnal munkához lát.

A nemzetgyűlés következő feladata az új iraki alkotmány tető alá hozása lesz. Az alkotmányozó munkának 2005. augusztus 15-ig be kell fejeződnie. Az alkotmánytervezetet népszavazásra bocsátják legkésőbb október 15-ig.

Ha a népszavazás sikerrel jár, az életbelépő új alkotmány alapján parlamenti választásokat írnak ki, amelyet legkésőbb december 15-ig meg is rendeznek. Ennek eredményeképpen még az év végén megalakulhat Irak első demokratikusan megválasztott parlamentje és kormánya. Ha a népszavazás során a szavazópolgárok elutasítják az alkotmány szövegét, a nemzetgyűlés feloszlik, és új nemzetgyűlési választásokat tartanak december 15. előtt.