Szerintük az iraki síiták térnyerése kedvezhet Iránnak abban, hogy hegemóniát szerezzen a Perzsa-öböl térségében, és sakkban tartsa annak gazdag államait, olajsejkségeit, amelyek szunnita vezetés alatt állnak, de jelentős létszámú síita kisebbséggel rendelkeznek.

Tekintse meg galériánkat! © AP

II. Abdalláh jordániai király nyíltan hangot adott annak az aggályának, hogy az iraki síiták választási győzelme nyomán széles siíta összefogás jöhet létre, amely Irántól Libanonig ível, és felboríthatja a térségben a szunniták és síiták között kialakult hagyományos erőegyensúlyt.

Aszma Hodr kormányszóvivő azt hangoztatta Ammánban, hogy a létrejövő új iraki parlamentnek és kormánynak tiszteletben kell tartania a szunniták jogait, s az új parlament által elfogadandó új alkotmányban is garantálni kell minden vallási közösség jogait és boldogulását.

Izraeli lapok elemzői is attól tartanak, hogy a győztes síiták iszlám államot teremthetnek Irakban. A liberális Háárec nagy veszélynek tartja ezt az eshetőséget, mert egy síita vezetésű iszlámista iraki állam összefoghat Iránnal, "Izrael első számú ellenségével".

Elemzője szerint nagy kérdés, hogy a síita többség főként Ijjád Allávi kormányfő világi pártjának tagjaiból és szimpatizánsaiból áll-e majd, vagy a vallási fanatikusokból. Az angol nyelvű Jerusalem Post annak eshetőségét is felveti, hogy Irak több kisebb államra vagy önálló régióra hullhat szét az etnikai és vallási megosztottság miatt, s annak nyomán még kiszámíthatatlanabb helyzet állhat elő.