szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke szerint magyar állampolgárok a volt Jugoszlávia területén élő magyarok - írja szerdán a Magyar Szó című újvidéki napilap. A Külügyminisztérium szóvivője szerint Patrubány kijelentései nem felelnek meg a valóságnak.

Az újság idézi az MVSZ elnökét, aki Adán tette ezt a "szenzációs bejelentését". Patrubány szerint akik Bácskában, Baranyában és a Muravidéken élnek – Bánát nem esik ebbe a csoportba –, mind megkaphatták a magyar állampolgárságot, és ezáltal leszármazottaik is. Az állampolgárságtól senki nem fosztotta meg őket. Ezt azzal magyarázta, hogy a II. világháború idején, előtte és alatta a Kárpát-medence többségben magyarok lakta területei visszatértek Magyarországhoz, s ez a magyar jogrendben egy-egy ünnepi törvénnyel öltött testet, amely kimondta a visszatérést, és többek között az ott lakók állampolgárságának ügyét is rendezte. Patrubány szerint az volt a feltétel, konkrétan Bácskában, hogy 1931 és 1941 között ezen a területen lakjanak. Az ott élő magyarok akkor mind magyar állampolgárokká váltak, és az ő jogukon leszármazottaik is. 

"A Magyarok Világszövetsége hamarosan rendelkezésre bocsát majd olyan formanyomtatványokat, amelyekkel igényelni lehet ezt a magyar állampolgárságot, vagyis be kell jelenteni az említett személyeknek, hogy a fönt említett csoportba tartoznak. Igényelni kell a soha el nem vesztett, soha meg nem fosztott állampolgárság igazolását és útlevelet, amely ezzel jár" –  idézi az újvidéki napilap az MVSZ elnökét.

Polgár Viktor, a Külügyminisztérium szóvivője szerint Patrubány Miklós kijelentései nem felelnek meg a valóságnak. "Mielőtt valaki hamis reményeket ébreszt, jó, ha tisztába jön a valóságos helyzettel"- tette hozzá. A szóvivő elmondta, hogy a második világháborút lezáró párizsi békeszerződés semmisnek nyilvánította az 1938 utáni határmódosításokat, az állampolgárságról pedig az 1948-ban a magyar parlament által elfogadott 60. törvény 5. fejezete foglalkozik, amely kimondja, hogy a magyar állampolgárok azok, akik 1948. január 1-jén Magyarország területén élnek. Polgár Viktor szerint a tavalyi december 5-i népszavazással is az volt a gond, hogy azt a benyomást keltette: egycsapásra megoldható ez a kérdés, pedig ha más a népszavazás eredménye, akkor sem lett volna így.

A szóvivő érdekesnek találta, hogy Patrubány Miklós éppen akkor tette bejelentését, amikor kedden parlamenti egyetértés jött létre a letelepedési és állampolgársági törvény változásairól, így várhatóan a jövő év elejétől gyorsított, egyszerűsített közigazgatási eljárás után juthatnak állampolgársághoz a határon túli magyarok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Itthon

A határontúliak nem mondanak le a kettős állampolgárságról

A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) határon túli tagszervezetei vezetőinek szabadkai tanácskozása zárónyilatkozat elfogadásával ért véget, amely felszólítja a magyar Országgyűlést, hogy alkosson olyan törvényt, amely lehetővé teszi a határon túli magyarok számára a magyar állampolgárság megszerzését lakóhelyük elhagyása nélkül.

hvg.hu Világ

Mini Máért Szabadkán a kettős állampolgárságról

A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére csütörtökön és pénteken Szabadkán tartják a határon túli magyarság képviselőinek találkozóját. Erre az összejövetelre az anyaországi pártok és tisztségviselők nem kaptak meghívást, mert a határontúliak előbb maguk szeretnék kidolgozni álláspontjukat a kettős állampolgárság ügyében.

MTI Itthon

Honosítják az állampolgárság nélküli kislányt

Jövő héten megkaphatja a letelepedési engedélyt és rövidesen magyar állampolgár lehet Kelemen Roberta, az a 12 éves kislány, aki születése óta Magyarországon él - közölte Lamperth Mónika belügyminiszter.