szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

"Németországot akarom szolgálni", "minden német kancellárja akarok lenni" - ezekkel a szavakkal fogadta el május végén Angela Merkel, a kereszténydemokraták (CDU) elnöke a konzervatív pártok (CDU, CSU) felkérését, hogy kancellárjelöltként induljon az előre hozott választásokon, vezesse győzelemre a keresztény uniópártokat, s személyében először foglalja el nő a kancellári posztot Németországban.

Merkel nem csupán össznémet kancellár akar lenni, karrierje is össznémet karrier. Ha nem következett volna be az újraegyesülés, Merkel talán még mindig fizikával és kémiával foglalkozna valahol az NDK-ban.

A keletnémet és protestáns Merkeltől pártja és a közvélemény sokáig idegenkedett, ez az idegenkedés talán csak a választási kampány utolsó heteiben oldódott fel igazán. Ambícióiról sokat elárul az az apróság, hogy íróasztalát egy Nagy Katalin cárnőről készült portré díszíti.

Angela Merkel
© AP
Merkel Hamburgban született 1954-ben, de a család hamar követte az édesapát, aki lelkipásztori állást kapott az NDK-ban. Gyerekkorát Berlintől északra, Templinben töltötte, az érettségi után fizikát tanult Lipcsében, majd Kelet-Berlinben az akadémián dolgozott. Szorgalmas tanulónak ismerték, akit nem csak a természettudományok, de az orosz nyelv is érdekelt, versenyeket is nyert. Jelenleg egykori kollégájával, Joachim Sauerrel éli második házasságát, de megtartotta első férjének nevét. Gyerek egyik házasságából sem született.

Merkel 2000 óta áll a kereszténydemokrata unió élén. Politikailag aktív csak a fordulat évében lett a doktori címmel rendelkező fizikus. 1989-ben belépett az egyik keletnémet ellenzéki mozgalom, a Demokratikus Útrakelés (Demokratischer Aufbruch) soraiba, amely 1990-ben beleolvadt a kereszténydemokrata unióba. 1990 tavaszán a Lothar de Maiziere vezette utolsó keletnémet kormány szóvivője lett, innen került át Helmut Kohl kormányába, s látta el a család- és ifjúsági ügyekkel foglalkozó miniszter feladatait. Miniszternek Maiziere ajánlotta, de "felfedezőjeként" Kohlt tartják nyilván, aki ráragasztotta a "kislány" becenevet. Merkel később a környezetvédelmi tárcát is igazgatta.

1998-ban a Kohl-kormányt a Schröder-kormány váltotta fel, Merkel a CDU főtitkára lett. 1999-ben az első között határolta el magát az adományügybe keveredett Kohltól, 2000 áprilisában átvette a párt vezetését az adományügyben szintén érintett Wolfgang Scha:ublétől. Kancellári ambíciói már 2002-ben is voltak, de akkor még kénytelen volt átengedni a helyet a bajor testvérszervezet, a CDU elnökének, Edmund Stoibernek, aki végül is nem lett kancellár.

A választási kampányban elhangzottakból, a választási programból az derül ki, hogy Merkel keményebben folytatná a Schröder-kormány által megkezdett, megszorító intézkedéseket tartalmazó reformfolyamatot, amelynek egyes elemeit a kormány és ellenzék együtt dolgozta ki. Merkel elképzelései nem annyira radikálisak, mint voltak Margaret Thatcheré. Szívesen összevetnék a "vasladyvel", aggatnák rá ugyanezt a minősítést, ám Merkel ilyenkor udvariasan biccent, s azt mondja: Bemutatkoznék, én Angela Merkel vagyok.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Fókuszban

Angela Merkel, a kihívó

Aligha gondolta volna Mick Jagger, amikor a hatvanas években lemezre énekelte Angie című slágerét, hogy azzal négy...

MTI Világ

Tizenötmillióan nézhették a Schröder-Merkel vitát

Gerhard Schröder német kancellár úgy vélte, hogy kormányzása idején Németország békepolitikát folytató középhatalomként rögzítette helyét a világban, míg Angela Merkel, a konzervatív ellenzék kancellárjelöltje elmarasztalta a szociáldemokrata-zöld kormányt, mert Németország a gazdasági növekedésben sereghajtó az Európai Unióban.

MTI/hvg.hu Világ

Merkel vagy Schröder?

Németország háború utáni történelmének legrövidebb választási kampánya után a közel 62 millió választásra jogosult többsége vasárnap új összetételű Szövetségi Gyűlést, avagy parlamenti alsóházat (Bundestag) választ. A szavazóhelyiségek reggel nyolc órakor nyitottak és este hat órakor zárnak. Bajorországban vontatottan, a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában élénk érdeklődés mellett zajlanak a német parlamenti választások. A kora délutáni órákban még nem tudták megjósolni, hogy a választási részvétel meghaladja-e a 2002-es 79,1 százalékos részvételi arányt.