Pakisztán és India megnyitotta a vitatott Kasmírt megosztó határvonalat, hogy segítse az októberi földrengés túlélőit, akikre a tél újabb veszélyt hozhat. Az akadozó mentés kikezdheti a pakisztáni hadsereg tekintélyét, miközben az iszlamisták profitálhatnak a helytállásukból.

Történelminek nevezhető, hogy Pakisztán és India hétfőn egy ponton megnyitotta a vitatott Kasmírt elválasztó, úgynevezett ellenőrzési vonalat, amely majd hatvan évvel ezelőtt jött létre a két országnak a himalájai térségért vívott első háborúja után. A két rivális atomhatalom összesen még négy átkelőt tervez a tulajdonképpeni határon, hogy lehetővé tegyék a segélyszállítmányok eljuttatását az októberi földrengés túlélői számára.

A lépés megkönnyítheti Kasmír Pakisztán által ellenőrzött és a katasztrófa által leginkább sújtott részén néhány völgy elérését, számos, földcsuszamlások által elzárt, magasabban fekvő terület továbbra is csak légi úton közelíthető meg. Ráadásul sok kasmíri a vonal két oldalán rekedt családok egyesítésére vár inkább, ami azonban a bürokratikus akadályok miatt még időbe telik. A pakisztáni rendőröknek hétfőn könnygázgránátokat kellett bevetniük, hogy visszatartsák az India felé rohanó türelmetlen tüntetőket.

A határnyitás mégis valamiféle közeledést jelez az összesen háromszor - ebből kétszer Kasmírért - háborúzó Pakisztán és India 2003-ban kezdődött, eddig nem sok eredményt felmutató békefolyamatában. Míg az indiai parlament elleni, feltehetően pakisztáni militánsok által végrehajtott 2001-es merénylet majdnem egy negyedik háborút szított a két ország között, az október 29-én Újdelhiben elkövetett, több mint hatvan emberéletet kioltó robbantássorozat nem akadályozta meg a határnyitásról szóló megállapodás órákkal későbbi bejelentését. Sőt az sem torpedózta meg a folyamatot, hogy a múlt szerdán az indiai Kasmír nyári fővárosában, Szrinagárban hét ember halt meg egy öngyilkos merényletben, amelyet az indiai állam új főminisztere hivatalba lépésének napjára időzítettek.

Mindez korántsem jelenti a békefolyamat felgyorsulását. A muszlim gerillaharc továbbra is folytatódik Kasmír indiai részén, ahol az idén október végéig az indiai katonák közel 150, a határ pakisztáni oldaláról átszivárgó fegyverest öltek meg, majdnem kétszer annyit, mint tavaly ugyanezen időszak alatt. A muszlim felkelésben az idén eddig összesen másfél ezren haltak meg, és a gyilkolások a földrengés után is folytatódtak.

Az érdemi előrelépéshez szakértők szerint Iszlámábád részéről az kellene, hogy Pervez Musaraf pakisztáni elnök beváltsa ígéretét, és valóban fellépjen a pakisztáni gyökerű, muszlim fundamentalista szervezetekkel szemben. Az újdelhi merényletet azonban hiába vállalta magára egy kevésbé ismert szervezet, az Iszlamista Forradalmi Front, indiai elemzők szerint mögötte a pakisztáni Laskar-i-Taiba szélsőséges csoport áll, amelyet elvben betiltottak, gyakorlatilag azonban szabadon működhet.

A földrengés után az iszlamista szervezetek elleni fellépés azonban politikailag különösen kényes Musaraf számára. Az utóbbi száz év legsúlyosabb következményekkel járó ázsiai földrengése eddig legalább 74 ezer halálos áldozatot követelt Kasmír pakisztáni részén, illetve az Északnyugati határvidék nevű pakisztáni tartományban, és több mint hárommillió ember vált hajléktalanná. Miközben az első hetekben az iszlámábádi kormányt súlyos bírálatok érték a mentés akadozása és szervezetlensége miatt, az iszlamista csoportok - köztük a Laskar-i-Taiba segélyszervezete, a Dzsamat-ud-Dava - kivették részüket a mentésből és az adományok gyűjtéséből.

Több kasmíri iszlamista vezető is súlyosan bírálta az iszlámábádi kormányt. A Pakisztántól és Indiától egyaránt függetlenséget követelő Kasmíri Felszabadítási Front vezetője, Amanullah Khan napokkal a földrengés után azt állította, a kormány lagymatag reagálása még inkább elidegeníti a kasmíri muszlimokat Pakisztántól. A csalódás azóta csak fokozódott, hiszen még mindig falvak tucatjait nem lehet közúton megközelíteni - mintegy 150 ezer ember van elvágva a külvilágtól -, nincs elegendő sátor és élelmiszer. Segélyszervezetek attól félnek, hogy újabb katasztrófát okoz a közelgő himalájai kemény tél: éjszaka már fagypont alá süllyed a hőmérséklet, amely hamarosan mínusz húsz fok körülire csökken. Máris százával jelentik a tüdőgyulladásos eseteket, és a meteorológiai előrejelzések szerint ezen a héten 1500 méter magasság felett már havazások várhatók.

Musaraf kormányának mentségére írható, hogy a földmozgások a hadsereget is sújtották, és a nemzetközi segítség elmarad a szükségestől. A tavalyi ázsiai szökőárhoz képest a földrengés kevésbé bírta adakozásra a nemzetközi közösséget, segélyszervezeti munkások szerint megdöbbentő a különbség. Az ENSZ 550 millió dollárnyi segélyt kért, ám eddig csak 135 millió érkezett.

Bár kevesen vélik, hogy a földrengés komolyan kikezdheti a hat évvel ezelőtt vértelen katonai puccsal hatalomra jutott Musaraf hatalmát, a tét mindenképpen a tábornok-elnök és a hadsereg megbízhatósága. A katonaság - az Indiával együtt 1947-ben függetlenné vált - Pakisztánban többször is átvette a hatalmat a korrupcióval vádolt polgári kormánytól, amit a lakosság általában nem fogadott idegenkedve. Hosszú távon azonban megkérdőjeleződhet az állam és a lakosság viszonya, különösen, hogy a védelmi költségvetés a központi büdzsé ötödét viszi el - mutatott rá Huszein Hakkani, aki három pakisztáni kormányfőnek is tanácsadója volt, és jelenleg Washingtonban kutatóként dolgozik.

Márpedig az iszlámábádi kormánypártok egy nappal az október 8-ai földrengés előtt még azt ünnepelhették, hogy jelentős győzelmet arattak a három szakaszban megtartott helyhatósági választásokon, amelyen az iszlamisták leszerepeltek. A szövetségi parlament legnagyobb ellenzéki frakcióját adó iszlamista pártszövetség, a Muttahida Madzslisz-i-Amal elvesztette Karacsit, és jelentős vereséget volt kénytelen elkönyvelni az ország négy tartományából épp abban a kettőben - Beludzsisztánban és az Északnyugati határvidéken -, ahol a tartományi kormányokat vezeti.

KERESZTES IMRE

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Mark Zuckerberg: Nem a közösségi média a társadalmi megosztottság okozója

Videón a kassai százmilliós ékszerrablás

Videón a kassai százmilliós ékszerrablás

Újabb életveszélyes vihar söpörhet végig Európán

Újabb életveszélyes vihar söpörhet végig Európán

Öt betegből négyet már 24 órán belül hazaküldenek a sebészetről a műtét után

Öt betegből négyet már 24 órán belül hazaküldenek a sebészetről a műtét után

Három fészekben 51 tojást találtak a majdnem kihalt királyi teknősből

Három fészekben 51 tojást találtak a majdnem kihalt királyi teknősből

Ez történt: nehéz körülmények között szállt le egy Wizz Air-járat

Ez történt: nehéz körülmények között szállt le egy Wizz Air-járat