Az új jelképet kompromisszumként fogadták el, hogy Izrael is csatlakozhasson a szervezethez. (Izrael humanitárius szervezete, a Magen David Adom az 1930-as évek óta szeretett volna tagja lenni a Nemzetközi Vöröskeresztnek, de emblémáját, a vörös Dávid csillagot a genfi egyezmények alapján nem fogadták el. Az országot tavaly, a palesztin Vöröskereszttel együtt felvették a szervezetbe, de a jelkép kérdése azóta is megoldatlan volt.)

Az új jelkép elfogadása mellett szólt az is, hogy a vörös keresztet az iszlám militánsok által ellenőrzött területeken erőteljesen támadják, mert a jelképnek vallási tartalmat tulajdonítanak, noha eredetileg közismerten nem volt vallásos jelentése, gyakorlatilag a megfordított svájci zászló képe, és a semlegesség jelképének szánták.

A humanitárius szervezet 1863-ban fogadta el szimbólumát, a vörös keresztet. A muzulmán országok kezdettől ellenezték a kereszt-jelkép használatát, mivel az a középkori keresztes hadjáratokra emlékeztette őket. A XIX. század közepétől a kereszt helyett a félholdat használják. A vörös félhold elsőként az Ottomán Birodalom egészségügyi csapatai mellett tűnt fel, hivatalos jelképpé az 1929-es genfi egyezmény alapján vált.