A kancellár asszony - aki egyidejűleg az Európai Unió soros elnöki minőségében is beszélt - a nemzetközi közösséget fenyegető válságokkal szemben új biztonságpolitikai megközelítést szorgalmazott. Mindenekelőtt arra utalt, hogy nemzetközileg szorosan összehangolt biztonságpolitikára van szükség, amely nem merülhet ki a katonai eszközökben, hanem magában foglalja a diplomáciai, a gazdasági és a humanitárius eszközöket is. Merkel nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a válságok egyformán fenyegetik az egyes országokat, illetve kontinenseket, ezért a különböző fenyegetésekkel szemben együttesen kell felvenni a harcot.
   
Angela Merkel a nemzetközi közösség, illetve a különböző szervezetek, így a NATO, az Európai Unió és az ENSZ együttes fellépését sürgette a Közel-Kelettel és Iránnal kapcsolatban is.
   
A nemzetközi közösséget fenyegető válságokról szólva a kancellár első helyen a Közel-Keletet említette. Üdvözölte a palesztin nemzeti egységkormány létrehozását előirányzó mekkai megállapodást, azt a helyes irányba tett lépésként értékelte. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy a válság megoldása érdekében még rendkívül sok a teendő. Elengedhetetlennek nevezte az olyan rendezés megvalósítását, amely biztosítja Izrael és egy önálló palesztin állam békés együttélését, s Izrael létezési jogának elismerését. Merkel hangoztatta, hogy mindehhez a nemzetközi közösség támogatására van szükség, s kiemelte az Egyesült Államokat, Oroszországot, az ENSZ-t és az Európai Uniót tömörítő négyes, az úgynevezett közel-keleti kvartett közvetítői tevékenységének jelentőségét.
   
Az iráni atomválságról szólva a kancellár asszony diplomáciai megoldást sürgetett. Emlékeztetett arra, hogy az ENSZ, illetve a Nyugat az együttműködésre tett ajánlatot Teheránnak, s reményét fejezte ki, hogy mindez Irán részéről meghallgatásra talál. Elítélte ugyanakkor a teheráni vezetés, mindenekelőtt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök Izraelt fenyegető nyilatkozatait, s nyomatékosan utalt arra: a nyugati feltételek elutasítása esetén Teheránra nemzetközi elszigeteltség vár.
   
A Balkánnal kapcsolatban utalt a nemzetközi közösség felelősségére, elengedhetetlennek nevezve, hogy a térség államai számára - mint fogalmazott - európai perspektívát nyújtsanak. Koszovóval kapcsolatban kompromisszum mellett emelt szót.
   
A kancellár asszony a globális kihívások között említette az energiaellátás biztonságát, s ezzel összefüggésben Oroszországot megbízható együttműködésre szólította fel. Utalt a klímaváltozás beláthatatlan következményeire, hangoztatva, hogy ezek ellen is csakis együttesen lehet felvenni a harcot.
   
Angela Merkel elengedhetetlennek nevezte a transzatlanti viszony erősítésének szükségességét, ugyanakkor kiemelte az önálló európai biztonság- és védelempolitika fontosságát is.