szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Megkezdődött Brüsszelben péntek délelőtt az Európai Unió állam- és kormányfőinek egynapos találkozója, amelyen a várakozások szerint elsősorban a koszovói rendezésről, valamint az EU középtávú jövőjével foglalkozó munkacsoport felállításáról lesz szó.

A koszovói helyzet rendezése nem tűr halasztást
© MTI - Koszticsák Szilárd
Az EU-csúcs résztvevői - a tanácskozás előtti órákban kiszivárogtatott nyilatkozattervezet szerint - megcsillantják Belgrád előtt az uniós tagjelölti státushoz vezető folyamat felgyorsításának lehetőségét. Ezzel párhuzamosan azonban azt is megállapítanák, hogy a jelenleg még Szerbiához tartozó, de nemzetközi ellenőrzés alatt álló Koszovó jelenlegi státusa fenntarthatatlan, a tárgyalásos rendezés lehetőségei kimerültek, ugyanakkor Koszovó jogállásának rendezése lényegbevágó a Balkán stabilitása szempontjából.
 
A résztvevők a kiadandó nyilatkozatban mellőzni akarják az utalást Koszovó esedékes függetlenségi nyilatkozatának elismerésére, jóllehet azt a tagországok túlnyomó többsége az amerikai-orosz-EU "trojka" közvetítésével zajlott diplomáciai egyeztetések kudarca után elkerülhetetlennek tartja.
 
Az uniós vezetők a tervezet szerint kinyilatkoztatják, hogy az EU kész szerepet játszani a koszovói rendezés hátralévő részében, abban, hogy "segítsék Koszovót a fenntartható stabilitás felé vezető úton". Megerősíti az EU azt is, hogy felgyorsítja egy koszovói rendőri és igazságügyi művelet előkészületeit. Brüsszel kiemelten fontosnak tartja a koszovói szerb kisebbség jogainak garantálását.
 
A tervezet egyúttal úgy fogalmaz, hogy a térség stabilitása szempontjából fontos, hogy egy szilárd és virágzó Szerbia "teljességgel beilleszkedjen az európai nemzetek családjába".
 
Az Európai Uniónak teljesítendő kötelezettségei vannak Koszovóval kapcsolatban, és "nem hagyhatja, hogy megállítsa Oroszország", amely ellenzi a szakadár szerbiai tartomány függetlenségét - vélekedett előzetesen Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök.
 
Fredrik Reinfeldt svéd kormányfő szerint a legjobb az lenne, ha a függetlenséggel várnának a kétfordulós, január 20-án és február 3-án tartandó szerb elnökválasztásig. Az EU-n belül Ciprus ellenzi a leghajthatatlanabbul a koszovói függetlenség elismerését. Diplomaták szerint létezik egy olyan terv, hogy első lépcsőben Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia ismerné el Koszovót.
 
Ami a csúcs másik fő témáját, a jövővel foglalkozó munkacsoportot illeti, a testület létrehozása immár eldöntöttnek tekinthető. Az is bizonyosnak látszik, hogy felhatalmazása szerényebb lesz, mint ahogyan azt a kezdeményező Nicolas Sarkozy francia elnök elképzelte, és még kimondatlanul sem tartozik feladatai közé a török EU-tagság megkérdőjelezése.
 
Az uniós országok vezetői szerdán Lisszabonban aláírták azt a reformszerződést, amely korszerűsíti a 27 tagállamot tömörítő integrációs szervezet döntéshozatali mechanizmusát. Az új szerződés akkor léphet életbe, ha valamennyi tagország és az Európai Parlament ratifikálta.

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a Lisszabonból Brüsszelbe tartó repülőgépen azt mondta: elképzelhető, hogy Magyarország a tagországok közül elsőként, már hétfőn ratifikálja a reformszerződést. A politikus péntek reggeli brüsszeli programjában a visegrádi országok és a balti államok miniszterelnökeinek találkozója is szerepelt.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Megkezdődött az EU-csúcs Brüsszelben

Megkezdődött csütörtökön délután az Európai Unió brüsszeli csúcsértekezlete: a tagállamok állam- és kormányfői, köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök az elvileg kétnaposra tervezett rendezvényen arról próbálnak dönteni, milyen dokumentummal váltsák fel az EU alkotmányos szerződését, amelyet a franciák és a hollandok 2005-ben népszavazáson elutasítottak.

MTI Világ

Hátrálva haladtak az EU-csúcson

Keményen bírálta a hét végi európai uniós csúcstalálkozón született megállapodást hétfőn a La Libre Belgique című belga napilap, amely szerint a kompromisszum elsősorban az uniós együttműködés lazítására törekvő euroszkeptikusoknak nyújtott lehetőséget arra, hogy visszavegyenek az alkotmányos szerződésben elért reformokból.