A szlovének először is a tavaly decemberben aláírt Lisszaboni Szerződés - vagyis az unió intézményes működési kereteit átalakító reformszerződés - időben történő hatályba lépéséhez kívánnak hozzájárulni. Ehhez az kell, hogy minden tagország, majd pedig az EP is ratifikálja a dokumentumot. Magyarország ezt - négy nappal az aláírás után - elsőként tette meg. Ha az összes megerősítés időben megtörténik, akkor a 2009-es EP-választásokat már a reformszerződés adta keretek között lehet megrendezni.
  
A féléves szlovén elnökség további prioritása a gazdasági növekedésről és munkahelyteremtésről szóló, megújuló "lisszaboni stratégia" továbbvitele, valamint az előrelépés a klíma- és energiaügyi kérdésekben.
   
Szlovénia erősíteni kívánja a Nyugat-Balkán "európai perspektíváját", vagyis azt, hogy távlatilag a térség összes országának a jövője az uniós tagságban van. Az egyes országok persze eltérő utat tettek meg eddig, sőt, az út iránya sem minden esetben egyértelmű. Horvátország már 2005-ben megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat, és ezeken a "tananyag" 35 témafejezetéből 16-ot megnyitottak. Szerbia esetében ugyanakkor a csatlakozási tárgyalásokat megelőző stabilizációs és társulási megállapodás sincs még életben, sőt, a belgrádi parlament a minap úgy foglalt állást: Szerbia, ha elszakítják tőle Koszovót, nem kér az EU-tagságból.
  
A szlovén elnökség kiemelt célkitűzései közé tartozik még a kultúrák közötti párbeszéd európai évének nyilvánított 2008 első felében az ezzel kapcsolatos rendezvények elősegítése.
   
Az esztendő második felében Franciaország tölti be az unió soros elnöki tisztét.