Az ENSZ-megfigyelők 2003 óta teljesítenek szolgálatot az egykori szovjet kaukázusi országban, amióta Grúzia két tartománya, Abházia és Dél-Oszétia bejelentette elszakadását. Mindkettő Oroszország támogatását élvezi. Tbiliszi fenntartja, hogy a tartományok Grúzia integráns részei, ugyanakkor Moszkva álláspontja, hogy bár tiszteletben tartja Grúzia integritását, legitimnek tekinti Abházia és Dél-Oszétia függetlenségi törekvéseit, különösen azóta, hogy a Nyugat elismerte Koszovó elszakadását Szerbiától Belgrád minden tiltakozása ellenére. A BT a határozatban megerősítette: az ENSZ valamennyi tagállama elkötelezett Grúzia szuverenitása, függetlensége és területi integritása mellett.
A szavazás után éles szóváltás alakult ki a BT-ben az amerikai és az orosz nagykövet között. Zalmay Khalilzad újságírók előtt kijelentette: Washingtont mélységesen aggasztják azok a moszkvai jelentések, amelyek szerint Oroszország félhivatalos képviseleteket akar létrehozni Abháziában és Dél-Oszétiában a grúz kormány jóváhagyása nélkül. Vitalij Csurkin viszont úgy vélekedett, hogy amerikai kollégája „egyáltalán nem érti a grúz-abház konfliktus igazi okát”, beleértve az Abházia területén folytatott grúz katonai tevékenységet. Az orosz nagykövet emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban egy grúz robotrepülőgépet lőttek le a grúz-abház biztonsági zóna légterében.
Khalilzad ugyancsak bírálta Oroszországot amiatt, hogy márciusban feloldotta az Abháziával szembeni kereskedelmi korlátozásokat, mire Csurkin azt felelte, hogy ez a döntés összhangban van a mostani BT-határozattal, amelyben az abháziai gazdasági helyzet javítását célzó intézkedéseket sürgetnek. Grúzia és Oroszország között ugyancsak feszültséget okoz, hogy Tbiliszi csatlakozni kíván a NATO-hoz.
