szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Az Európai Unió ír népszavazás utáni helyzete áll a középpontban a tagországok állam- és kormányfőinek csütörtökön és pénteken Brüsszelben tartandó találkozóján.

Az ülés egyik nagy nyertese várhatóan Szlovákia lesz, amelynek belépését az euróövezetbe a tagállamok vezetői is jóváhagyják. Nyilatkozatot adnak ki minden bizonnyal a magas olaj- és élelmiszerárakkal kapcsolatban: ebben igyekeznek megnyugtatni az uniós lakosságot, hogy megpróbálnak gyógyírt találni a nehézségekre. Megerősítik a klímaváltozás elleni, az energiatakarékosságot növelő, valamint az energiaellátás biztonságát fokozó program céljait. Döntenek arról, hogy minőségi lépést tesznek a Földközi-tenger térségében fekvő államokkal fenntartott kapcsolatok elmélyítésére, de ezzel párhuzamosan erősítik az unió keleti szomszédjaihoz fűződő viszonyt is.

Az esti órákban kezdődő állam- és kormányfői találkozón – amelyen hazánkat Gyurcsány Ferenc miniszterelnök képviseli – nagy eséllyel a múlt heti írországi népszavazás utáni helyzetre esik a legnagyobb hangsúly. Mivel a referendum nem teszi lehetővé, hogy az ír kormány ratifikálja az EU reformszerződését, a kormányfőknek kell megoldást találniuk arra, hogyan próbálják javítani az unió működését, amely – elavult intézményrendszere miatt – egyes vélemények szerint már egyetlen új ország felvételét sem teszi lehetővé.

Janez Jansa, az EU soros elnökségét június 30-ig betöltő Szlovénia miniszterelnöke az állam- és kormányfőknek írt meghívólevében leszögezte: a népszavazás nyomán „meg kell mutatni, hogy az unió előremozdul”. Sajtótájékoztatóján hozzátette: csak a reformszerződés „garantálna normális jövőbeni életet az uniós lakosságnak”. Janez Lenarcic európai ügyekben illetékes szlovén külügyi államtitkár a csúcsértekezlet programját az Európai Parlament (EP) ülésén szerdán ismertetve arról beszélt, hogy az elnökség tervei szerint a vezetők menetrendet próbálnak összeállítani, amely megkönnyíti a további munkát.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke nem hagyott kétséget afelől, hogy a kezdeményezést az unióban Írországtól várják. „Írország felelőssége, hogy megoldást találjon” a helyzetre – szögezte le a portugál politikus az EP-képviselők előtt. Brian Cowen ír miniszterelnök ugyanakkor várhatóan csak az elutasító népakarat okainak boncolgatására szorítkozik majd.

A csúcstalálkozón külön foglalkoznak a Nyugat-Balkán, köztük a jugoszláv utódállamok uniós integrációjának ügyével. Mint Jansa értése adta, a térségnek érzékelnie kell, hogy európai jövő vár rá. Az állam- és kormányfők üdvözlik a közelmúltban e téren tett lépéseket – köztük kiemelve a társulási megállapodások aláírását, illetve a vízumkönnyítési egyezményeket –, és jelzik, hogy a reformok folytatódásának, valamint a háborús bűnösök felkutatásában folytatott teljes körű együttműködésnek a függvényében a térség integrációja megtorpanás nélkül folytatódhat.

A tagállamok külügyminiszterei a csúcsértekezlet margóján külön tekintik át Koszovó kérdését: a Szerbiától magát függetlennek nyilvánított egykori tartományban az alkotmány minapi életbe lépéseit követően az uniónak kellene átvennie a nemzetközi ellenőrzést.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Világ

Társulási megállapodást ír alá Bosznia az EU-val

Aláírják az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei hétfőn a stabilizációs és társulási szerződést a bosznia-hercegovinai vezetés képviselőivel, de luxembourgi találkozójuk hangulatát minden bizonnyal beárnyékolja az uniós reformszerződésről tartott írországi népszavazás negatív eredménye miatti sokk.

MTI Világ

The Wall Street Journal: Dublin demokráciára tanítja Európát

Az Európai Uniónak nincs szüksége egy új szerződésre ahhoz, hogy fontos szerepet játsszon a világban, ehhez politikai akarat kell, legyen szó a terrorizmusról vagy a szabad kereskedelemről - állapította meg a The Wall Street Journal a hét végén a lisszaboni reformszerződés írországi elutasításával kapcsolatban.

MTI Világ

Le Monde: egyértelművé vált az EU intézményi válsága

Miközben Párizs azt hangsúlyozza, hogy az Európai Unió július 1-jén kezdődő francia elnöksége mindent meg fog tenni, hogy az Európai Unió reformszerződésével történt írországi "incidens" ne okozzon válságot, a Le Monde című francia napilap hét végi száma szerint az ír "nem" éppen a szervezet több mint egy évtizede tartó intézményi válságára világított rá: a hidegháború vége óta az EU képtelen működését a folyamatos bővítésekhez igazítani, pedig a tagországok számának növekedésével elengedhetetlenné vált az intézményi reform.

OS Világ

Megszavazták a lex Rábát

Az Európai Parlament kedden délben, starsbourgi ülésén 610 igen szavazattal (90 százalékos támogatással) megszavazta Anne Laperouzze Vizekre vonatkozó környezetminőségi normák című jelentését, azaz a lex Rábát.

MTI Világ

Dublini "nem": bírálják a népszavazás intézményét Németországban

Noha a legtekintélyesebb német politikusok elkerülték, hogy a lisszaboni szerződés írországi elutasítása után nyíltan az Európai Unió válságáról beszéljenek, a hét végi nyilatkozatokból az tűnt ki, hogy Berlinben is teljes a tanácstalanság az unió szükséges reformjainak jövőjét illetően.