Reggel 8 órától 9,3 millió bajor szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy megválassza az új törvényhozást. A müncheni parlament 180 mandátumáért összesen 14 párt, illetve választói csoport jelöltjei szállnak harcba, de közülük a felmérések szerint legfeljebb 6-nak van esélye arra, hogy bejusson a törvényhozásba.
A választások helyi tétje, hogy megőrzi-e több mint 40 éve tartó egyeduralmát, illetve abszolút többségét a bajor Keresztényszociális Unió (CSU), Németország kisebbik konzervatív pártja. A szavazás előestéjén nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatások ugyanis azt jövendölték, hogy a CSU mindössze 47-49 százalékot szerez, ezzel szemben megerősödhetnek a szociáldemokraták és a Zöldek, a helyi törvényhozás (Landtag) két ellenzéki pártja. Sőt az eddigi, három pártból álló parlament hatpártivá bővülhet, mert 14 év után újból mandátumhoz juthatnak a szabaddemokraták (FDP), s bekerülhet a parlamentbe a Szabad Választók Szövetsége nevű, pártoktól független tömörülés, valamint az egykori keletnémet kommunisták utódpártját, a PDS-t is magában foglaló Baloldal pártja, amely ebben az esetben folytathatná menetelését Németország nyugati felében is.
A választás ezért többesélyes, s évtizedek óta nem volt ennyire nyitott az elmúlt egy évben, a korábbi pártelnök és tartományi kormányfő, Edmund Stoiber visszavonulása óta jelentősen elszürkült bajor keresztényszociálisok számára, mint most. A szavazás országos tétje pedig kettős. Kimenetele egyrészt nagyban befolyásolhatja a jövő májusi német államfőválasztást, a CSU visszaesése ugyanis csökkentheti a hivatalban lévő, elsősorban a konzervatív pártok által támogatott Horst Köhler elnök újraválasztási esélyeit. Másrészt pedig az idei utolsó német tartományi választás rendkívül fontos erőpróba - s hangulati teszt - valamennyi párt számára a jövő őszi országos parlamenti választások előtt, s közvetve erősítheti - vagy épp gyengítheti - mind a nagy, mind a kis pártok esélyeit.
A szavazóhelyiségeket este 18 órakor zárják, s a legelső előrejelzések rögtön ezt követően várhatók.
A bajorországi szavazás árnyékában helyhatósági választások kezdődtek az egykori NDK-hoz tartozott Brandenburg tartományban, ahol a felmérések szerint nem kizárt a szélsőjobboldal előretörése.
