Oroszországban 2003-ben még 23, a tavaly decemberi választásokon már csak 11 párt indulhatott a választáson. A dumába négy párt jutott be, s a többi hét az anyagi csőd szélére került, mert utólag ki kellene fizetnie a kampányban ingyen kapott televíziós műsoridőt és a sajtófelületeket. A parlamentbe bejutó pártoknak ezt nem kell megtéríteni, a többi párt viszont 150-180 millió rubellel tartozik érte.
Egy év elteltével, vagyis 2008. december 2-ig az adósoknak igazolást kell bemutatni a tartozások kiegyenlítéséről a Központi Választási Bizottságnál (CIK). Eddig egyetlen példa volt rá, hogy egy párt kifizette tartozásait: az Élet Pártja a 2003-as választások után.
Legálisan elkerülhető viszont a csőd a pártok összeolvadása esetén. Az egyik módszer, hogy egy kívül maradt párt összeolvad egy, a dumában képviselt párttal, a másik pedig az, hogy két kicsi párt megszűnik, s közösen, új néven alakít pártot.
Az első megoldásra példa, hogy az Agrárpárt beolvadt a dumában alkotmányos többséggel bíró Egységes Oroszország Pártba. Elvben társadalmi szervezetként tovább él, de tagjai majd egyenként kérik felvételüket az Egységes Oroszországba, s a párt megszűntével "eltűnnek" az adósságok.
A Társadalmi Igazságosság Pártja beolvadt a Kremlhez hű Igazságos Oroszországba (amely a választások után össze akart volna olvadni az Egységes Oroszországgal, de kosarat kapott).
A Polgári Erő párt sem titkolja, hogy összeolvadni készül a dumában lévő pártok egyikével, de részleteket még nem közölt.
A kezdeményezés nem csak a tönkrement szervezetektől indul ki. A Zöldek elmondták: hívta őket két parlamenti és több parlamenten kívüli párt is - némelyik eléggé agresszívan -, de tartani tudják magukat, mert nincs adósságuk.
Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Központ politológusa szerint az összeolvadások illenek a vezetés azon politikájába, hogy az állam minél jobban ellenőrizhesse - és irányíthassa - a pártokat. Az egyesüléseket elutasító néhány szervezetre - mint a Jabloko és a Jobboldali Erők Szövetsége liberális pártokra - a hatalom úgy tekint majd, mint kifutó modellre.
Alekszandr Kinyev politológus a Nyezaviszimaja Gazeta hasábjain arra hívta fel a figyelmet, hogy a nagyon kemény orosz választási jogszabályokban számos erő hat a pártok számának csökkenése irányába. A legutóbb 7 százalékra emelt bejutási küszöb miatt eladósodik az induló pártok többsége, más szabályok meg szinte lehetetlenné teszi a pártok szabályszerű működését, s ez mindegyiket sebezhetővé teszi. A szigorú felügyelet azonban visszaüthet a hatalomra: az összeolvadások nyomán kialakuló pártszörnyek kicsúszhatnak az ellenőrzés alól, s megtörténhet, hogy maguk kezdik diktálni a feltételeket, s nem engedni, hogy a hatalom új projektekkel jelenjen meg a politikai piacon - figyelmeztetett a politológus.
