Az amerikai egészségügy vezetői szerint a betegségmegelőzés és -kezelés a gazdasági kérdések, a munkahelyteremtés mögött háttérbe szorult. Meglepő módon az elnökválasztási harc végső küzdelméiben - a gazdasági világválság ellenére - ismét előtérbe került az egészségügy.
Barack Obama egészségügyi reformterve az egész amerikai társadalmat be akarja vonni a biztosítási rendszerbe. Azok az állampolgárok, akik nem rendelkeznek munkáltató által fizetett egészségügyi biztosítással, illetve nem elég öregek vagy szegények ahhoz, hogy valamelyik állami biztosítási rendszerhez tartozzanak, választhatnának a kormány által támogatott rendszer vagy különböző magánbiztosítók között.
Akiket nem biztosít a munkahelyük, azok anyagi bevételeiktől függően segélyre lennének jogosultak, abból beléphetnének a nemzeti társadalombiztosításba, vagy csatlakozhatnának a magánbiztosítókhoz. Obama szenátor a nemzeti társadalombiztosítás anyagi hátterét a magas jövedelmű állampolgárok adójából, illetve az amerikai egészségügyi rendszer megtakarítási lehetőségeiből kivánná fedezni.
John McCain szenátor azt ígéri, hogy a munkahelyi biztosítás kiegészítéséül adókedvezmény formájában egyénileg 2500 dollár, a család számára pedig 5000 dollár járna. A családok maguk dönthetnék el, melyik biztosítóhoz csatlakoznának.
A megkérdezett szakértők kivétel nélkül helyeselték a két szenátor elképzeléseit, de hangsúlyozták, hogy az ördög a részletekben van: egyik tervből sem derül ki pontosan, miképpen szedik elő azt a temérdek pénzt, amely az általános társadalombiztosításhoz szükséges, és hogyan osztják el azt igazságosan.
A közvéleménykutatók adatai szerint az amerikaiak 42 százaléka érezte úgy, hogy egyetért Obama egészségügyi reformra vonatkozó nézeteivel és csak 25 százalék helyeselte McCain erre vonatkozó elképzeléseit.
