A Visegrádi Négyek Varsóban egyeztettek

Göncz Kinga magyar külügyminiszter az MTI-nek telefonon elmondta: először a visegrádi országok - Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia - szakminiszterei ültek tárgyalóasztalhoz, s később csatlakoztak hozzájuk a balti országok - Észtország, Lettország, Litvánia -, valamint Szlovénia, Románia és Bulgária miniszterei, végül a 2009 második felében soros EU-elnök Svédország külügyminisztere.
 
A visegrádiak tanácskozásán főleg két téma került szóba. Ezek egyike: a jövő év első felében Csehország lesz az EU soros elnöke, de később Magyarország, majd Lengyelország is sorra kerül. Viszonylag rövid időn belül három visegrádi ország is ellátja az elnöki tisztséget, ezért lényeges közöttük a koordináció. A visegrádiak a cseh EU-elnökséget mindenképpen támogatják, annak sikere minden új EU-tagország és a visegrádiak szempontjából is fontos - mondta Göncz Kinga.
 
A másik téma a jövőre hatmillió euróval gazdálkodó Visegrádi Alap prioritásainak az áttekintése volt. A 2010-től húsz százalékkal növelendő alap elsősorban a visegrádi civil szervezetek részvételével zajló programokat támogatja. Az alap az egyik olyan eszköz, amelyet a visegrádiak jól tudnak hasznosítani egymás közti kapcsolataikban, illetve néhány kulcsfontosságúnak ítélt országgal - Fehéroroszországgal, Grúziával, Szerbiával - folytatandó kapcsolatépítésükben.
 
A szélesebb körben folytatott megbeszélésen többek között az EU tervezett energia- és klímacsomagjáról esett szó. A csomag a decemberi EU-csúcson kerül majd szóba; az új EU-tagok Varsóban közös álláspontot képviseltek: mivel 1990 és 2005 között szén-dioxid-kibocsátásuk gazdaságuk tetemes átalakítása miatt jelentősen csökkent, a decemberi megállapodáshoz elengedhetetlennek tekintik, hogy ezt esetükben, a kibocsátási kvóták kiosztásakor megfelelően kompenzálják. A varsói tanácskozáson részt vevő országok december 6-án közös megbeszélést tartanak a témában az EU jelenlegi francia elnökségével.