Utólag összerakva a puzzle elemeit, ismét a Kreml irányította EU-ellenes propaganda húzódik meg a kudarcot vallott bizalmatlansági indítvány európai parlamenti szavazása mögött. Megnéztük, hogy álltak az EU bomlasztásához a különböző tagállamok kormányai és politikusai.
Az, hogy Orbán Viktor és Ursula von der Leyen nem puszipajtások, régóta közismert. Mégsem lephet meg sokakat, hogy a múlt héten bizalmatlansági indítványról szóló szavazást túlélt európai bizottsági elnök ügyében mind a 11 fideszes EP-képviselő pártcsoportjukhoz, a Patriótákhoz hűen Ursula von der Leyen menesztésére voksolt.
A sikeres indítványhoz 360 szavazat kellett volna, ehelyett 175-öt adtak össze elsősorban a Patrióták mellett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), A Baloldal, a Függetlenek túlnyomó többsége (88 százalék) és a Szuverén Nemzetek Európájának képviselői. Ők túlnyomó többségükben támogatásukról biztosították a Pfizer-vezérrel a koronavírus idején történt sms-váltását közzétenni nem hajlandó Von der Leyen elleni javaslatot. Az Európai Bizottságot ez ügyben az Európai Bíróság is elmarasztalta, hozzátéve, korrupciónak és protekcionizmusnak a nyomát nem állapították meg. Ugyanakkor kimondták, az EB lépése megsértette a jó adminisztrációs elveket, emellett a bizottság nem indokolta meg megfelelően a döntését. Itt írtunk részletesen arról, hogy a bizalmatlansági szavazás pontosan hogyan kapcsolódik az Európai Bíróság vonatkozó ítéletéhez:
Azon persze már érdemesebb eltöprengeni, hogy miért nem szavazott közel 166 EP-képviselő a bizalmatlansági indítványról – az apátiát jól példázza, hogy az olasz EP-képviselők fele, a franciáknak pedig a negyede nem adta le voksát. Magyarán hiába volt eleve kudarcra ítélve a Patrióták kezdeményezése, Von der Leyen támogatói is bizonytalanok voltak. A jelenlegi EP-ciklusban 719 képviselő ül a padsorokban, akik közül annak ellenére csak 553-an vettek részt a szavazásban, hogy a következő kérdésben pár perccel később már 636 EP képviselő „járult az urnákhoz”.
Négy országból – Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból és Franciaországból – több EP-képviselő szavazott Von der Leyen menesztésére, mint ahányan ellenezték azt.
A tények ismerete után kevéssé meglepő, hogy a Politico hétfőn egy bizalmas kutatásra hivatkozva azt írta: a Kremlhez köthető propagandagépezet nagy intenzitással mozgósította hálózatait, hogy aláássa az Európai Bizottság elnökének tekintélyét és megossza az európai közvéleményt. A finn Check First – amely 20 857 bejegyzést és cikket elemezett ez év márciusától júniusáig – által készített jelentés szerint a Pravda néven ismert oroszbarát dezinformációs hálózat 60 százalékkal növelte napi bejegyzéseinek számát, 20 százalékkal bővítette aldomainjeit, és ötszörösére emelte a tartalmak keresztposztolását ebben az időszakban. A kampány célkeresztjében Ursula von der Leyen állt, akit a hálózat „toxikusként” mutatott be, s a korrupt, antidemokratikus elit jelképeként ábrázolt.
A propagandahálózat nem feltétlenül gyártott új álhíreket, sokkal inkább megtörtént politikai eseményeket torzított el és fújt fel, hogy tömeges és szervezett felháborodás benyomását keltse. Már márciusban elkezdődött a „mérgező Ursula” narratíva sulykolása, amely áprilisban a vakcinabeszerzések ügyében fogalmazódott meg kérdések formájában, majd májusban olyan állításokkal bővült, miszerint Brüsszel maga akarja lemondatni Von der Leyent. Júniusban újabb kulcsszavak kerültek előtérbe, mint a „botrány” és a „Pfizergate” – derül ki a Check First anyagából.
A kampány dramaturgiájának részeként a történetnek hőst is kellett találnia: ez lett Románia szélsőjobboldali politikusa, George Simion. A Kreml propagandagépezete őt olyan Dávidként ábrázolta, aki bátran száll szembe az EU góliátjával. A TASZSZ orosz állami hírügynökség június 15-én számolt be Simion kezdeményezéséről, miszerint aláírásokat gyűjt a bizalmatlansági indítványhoz. Ez az esemény lavinaként terjedt a Pravda-hálózaton, amely „történelmi kampányként” mutatta be az Európai Bizottság elnökének eltávolítására irányuló törekvést.
A PULSE-projekt román tagja, a Hotnews arra emlékeztet, hogy az EP bizalmatlansági indítványát Gheorghe Piperea, az AUR európai parlamenti képviselője nyújtotta be. Piperea korábban már a pandémia idején is jelentős közfigyelmet generált oltásellenes nézeteivel. „A bizalmatlansági indítvány demokratikus, alkotmányos eszköz. Másképp nem lehet leírni – bárhogy is nézzük, nem az Európai Unió ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, azzal, amit itt teszek, megerősítem azokat a demokratikus mechanizmusokat, amelyek ma az Európai Unióban nagyrészt feledésbe merültek, és ezzel a javaslattal véget akarok vetni egy nagyon aggasztó tendenciának – amelyet csak azok nem vesznek észre, akik nem akarnak –, amelyet Ursula von der Leyen és általában a körülötte lévők vezetnek, és amely a hatalom koncentrálását célozza” – nyilatkozta Piperea román újságíróknak Strasbourgba indulása előtt, egy nappal a szavazás előtt. A román európai parlamenti képviselők közül amúgy csak 8 (a 33-ból) szavazott a javaslat mellett.
A dezinformációs hadjáratot kulturálisan célzott narratívák jellemezték térségenként/nyelvenként: a román verzió a nemzeti büszkeséget, az orosz nyelvű az EU-ellenes retorikát hangsúlyozta, míg az angol nyelvű tartalmak a transzparenciát és elszámoltathatóságot állították középpontba. A hangulatkeltés egészen szélsőséges formákat is öltött: egy Telegram-bejegyzés már „európai tömegek mozgalmáról” írt, amely „a Reichskommissar UrSSulát” akarja eltávolítani.
A románhoz hasonlóan erős megosztottságot hozott Olaszországban is a kormánykoalícióban a téma – írja az Il Sole 24 Ore. A Forza Italia (FI) párt az indítvány ellen szavazott, megerősítve EU-párti álláspontját. Fulvio Martusciello európai parlamenti képviselő kijelentette: „Mi vagyunk a pro-európai párt par excellence, és ma ezt bebizonyítottuk. A mai szavazás nem a Von der Leyen-bizottságról szólt, hanem az Európához való tartozásról. És mint mindig, a Forza Italia ott van.”
Ezzel szemben Matteo Salvini Liga pártja a javaslat mellett szavazott, és kihasználta az alkalmat, hogy bírálja az EU intézményeinek átláthatatlanságát. Eközben Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, a Fratelli d’Italia (FdI) teljes mértékben tartózkodott a szavazástól – sem mellette, sem ellene nem szavazott. Carlo Fidanza, az FdI brüsszeli delegációjának vezetője ezzel magyarázta a tartózkodást: „Ez a szavazás nem a mi harcunk, és delegációnk nem vett részt a szavazásban.”
Olaszországban a szavazás nemzeti szinten is heves reakciókat váltott ki. Az ellenzéki pártok politikai gyávasággal vádolták Melonit, amiért elkerülte az egyértelmű állásfoglalást, míg a döntés tovább rontotta a koalíciós partnerével, a Ligával való kapcsolatát, amely aktívan támogatta a bizalmatlansági indítványt. Az ötcsillagos mozgalom (M5S), amely a javaslat mellett szavazott, éles hangú belső feljegyzést adott ki: „Az Európai Bizottság katasztrófáinak listája nagyon hosszú.” Az FdI tartózkodása árnyékot vetett Raffaele Fitto biztosra – Meloni szövetségesére a Bizottságon belül –, és kérdéseket vetett fel az olasz kormány Von der Leyen vezetése iránti ingatag támogatásával kapcsolatban.
A szomszédos Ausztriában a Der Standard beszámolója szerint a bécsi kormány nem igazán kommentálta a kérdést. Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt (ÖVP) európai parlamenti delegációjának vezetője a szavazás után így nyilatkozott: „Ez a bizalmatlansági indítvány teljesen felelőtlen pártpolitikai manőver volt. A szélsőjobboldali pártok képviselői, akik maguk is számos pénzügyi botrányba keveredtek, az Európai Bizottságot akarják bemocskolni és bűnözőnek beállítani. Ez csak gyengíti és megosztja az EU-t.”
„A bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen a várakozásoknak megfelelően elbukott – így egy történelmi lehetőséget elszalasztottunk” – mondta Gerald Hauser, a Szabadság Párt európai parlamenti képviselője a szavazás után. „Politikai felelősségre akartuk vonni az EU-ban bekövetkezett súlyos visszaélésekért, de a rendszer megvédi önmagát!”
„A Von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt rossz párt nyújtotta be, rossz ügyben. Szociáldemokrataként semmilyen körülmények között nem támogathattuk ezt a javaslatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság elnöke továbbra is élvezi feltétlen bizalmunkat. Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogyan omlottak össze fokozatosan az új mandátum kezdetén nekünk tett ígéretek. Az EU bizottsági elnöke egyértelműen visszafordult a klímavédelem és a szociálpolitika terén” – mondta Andreas Schieder, az SPÖ delegációjának vezetője, kihasználva a közfigyelmet pártja kritikáinak megfogalmazására.
A First Check jelentése alapján az EP-s szavazás előtti napokban június 26-án hágott tetőfokára a Kreml-propagandagépezet működése, amikor egyetlen nap lefogása alatt nyolcvannál is több cikk jelent meg a Pravda hálózatában – dupla annyi, mint az azt megelőző napok során. A finnek szerint a mostani eset is jól példázza,
hogyan működik az orosz propaganda-ökoszisztéma: meglévő történetek felnagyításával, érzelmi narratívákkal és a figyelem stratégiai irányításával destabilizálják az uniós politikai környezetet.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. Közreműködött: Folk György (EUrologus, Brüsszel), Kim Son Hoang (Der Standard, Ausztria), Sebastian Pricop (Hotnews, Románia), Silvia Martelli (Il Sole 24 Ore, Olaszország)
Nyitókép: Orbán Viktor hallgatja Ursula von der Leyent a Magyarország hat hónapos tanácsi elnökségi programjának bemutatásáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, 2024. október 9-én. Fotó: AFP / Frederick Florin
A családja körében hunyt el Ozzy Osbourne 76 évesen. Az egykor zűrös életű rocklegenda alig két hete adta le minden idők második legtöbb bevételt termelő jótékonysági koncertjét. Számos egészségügyi problémája volt, Parkinson-kórban is szenvedett.
Az amerikai elnöknek Jeffrey Epsteinnel kapcsolatban olyan összeesküvés-elmélet ellen kell védekeznie, amilyenekhez korábban ő szoktatta a most dühös táborát.
