PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
Az, hogy Orbán Viktor és Ursula von der Leyen nem puszipajtások, régóta közismert. Mégsem lephet meg sokakat, hogy a múlt héten bizalmatlansági indítványról szóló szavazást túlélt európai bizottsági elnök ügyében mind a 11 fideszes EP-képviselő pártcsoportjukhoz, a Patriótákhoz hűen Ursula von der Leyen menesztésére voksolt.
A sikeres indítványhoz 360 szavazat kellett volna, ehelyett 175-öt adtak össze elsősorban a Patrióták mellett az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), A Baloldal, a Függetlenek túlnyomó többsége (88 százalék) és a Szuverén Nemzetek Európájának képviselői. Ők túlnyomó többségükben támogatásukról biztosították a Pfizer-vezérrel a koronavírus idején történt sms-váltását közzétenni nem hajlandó Von der Leyen elleni javaslatot. Az Európai Bizottságot ez ügyben az Európai Bíróság is elmarasztalta, hozzátéve, korrupciónak és protekcionizmusnak a nyomát nem állapították meg. Ugyanakkor kimondták, az EB lépése megsértette a jó adminisztrációs elveket, emellett a bizottság nem indokolta meg megfelelően a döntését. Itt írtunk részletesen arról, hogy a bizalmatlansági szavazás pontosan hogyan kapcsolódik az Európai Bíróság vonatkozó ítéletéhez:
Azon persze már érdemesebb eltöprengeni, hogy miért nem szavazott közel 166 EP-képviselő a bizalmatlansági indítványról – az apátiát jól példázza, hogy az olasz EP-képviselők fele, a franciáknak pedig a negyede nem adta le voksát. Magyarán hiába volt eleve kudarcra ítélve a Patrióták kezdeményezése, Von der Leyen támogatói is bizonytalanok voltak. A jelenlegi EP-ciklusban 719 képviselő ül a padsorokban, akik közül annak ellenére csak 553-an vettek részt a szavazásban, hogy a következő kérdésben pár perccel később már 636 EP képviselő „járult az urnákhoz”.
Négy országból – Magyarország mellett Szlovákiából, Csehországból és Franciaországból – több EP-képviselő szavazott Von der Leyen menesztésére, mint ahányan ellenezték azt.
A tények ismerete után kevéssé meglepő, hogy a Politico hétfőn egy bizalmas kutatásra hivatkozva azt írta: a Kremlhez köthető propagandagépezet nagy intenzitással mozgósította hálózatait, hogy aláássa az Európai Bizottság elnökének tekintélyét és megossza az európai közvéleményt. A finn Check First – amely 20 857 bejegyzést és cikket elemezett ez év márciusától júniusáig – által készített jelentés szerint a Pravda néven ismert oroszbarát dezinformációs hálózat 60 százalékkal növelte napi bejegyzéseinek számát, 20 százalékkal bővítette aldomainjeit, és ötszörösére emelte a tartalmak keresztposztolását ebben az időszakban. A kampány célkeresztjében Ursula von der Leyen állt, akit a hálózat „toxikusként” mutatott be, s a korrupt, antidemokratikus elit jelképeként ábrázolt.
A propagandahálózat nem feltétlenül gyártott új álhíreket, sokkal inkább megtörtént politikai eseményeket torzított el és fújt fel, hogy tömeges és szervezett felháborodás benyomását keltse. Már márciusban elkezdődött a „mérgező Ursula” narratíva sulykolása, amely áprilisban a vakcinabeszerzések ügyében fogalmazódott meg kérdések formájában, majd májusban olyan állításokkal bővült, miszerint Brüsszel maga akarja lemondatni Von der Leyent. Júniusban újabb kulcsszavak kerültek előtérbe, mint a „botrány” és a „Pfizergate” – derül ki a Check First anyagából.
Román szálak
A kampány dramaturgiájának részeként a történetnek hőst is kellett találnia: ez lett Románia szélsőjobboldali politikusa, George Simion. A Kreml propagandagépezete őt olyan Dávidként ábrázolta, aki bátran száll szembe az EU góliátjával. A TASZSZ orosz állami hírügynökség június 15-én számolt be Simion kezdeményezéséről, miszerint aláírásokat gyűjt a bizalmatlansági indítványhoz. Ez az esemény lavinaként terjedt a Pravda-hálózaton, amely „történelmi kampányként” mutatta be az Európai Bizottság elnökének eltávolítására irányuló törekvést.
A PULSE-projekt román tagja, a Hotnews arra emlékeztet, hogy az EP bizalmatlansági indítványát Gheorghe Piperea, az AUR európai parlamenti képviselője nyújtotta be. Piperea korábban már a pandémia idején is jelentős közfigyelmet generált oltásellenes nézeteivel. „A bizalmatlansági indítvány demokratikus, alkotmányos eszköz. Másképp nem lehet leírni – bárhogy is nézzük, nem az Európai Unió ellen irányul. Éppen ellenkezőleg, azzal, amit itt teszek, megerősítem azokat a demokratikus mechanizmusokat, amelyek ma az Európai Unióban nagyrészt feledésbe merültek, és ezzel a javaslattal véget akarok vetni egy nagyon aggasztó tendenciának – amelyet csak azok nem vesznek észre, akik nem akarnak –, amelyet Ursula von der Leyen és általában a körülötte lévők vezetnek, és amely a hatalom koncentrálását célozza” – nyilatkozta Piperea román újságíróknak Strasbourgba indulása előtt, egy nappal a szavazás előtt. A román európai parlamenti képviselők közül amúgy csak 8 (a 33-ból) szavazott a javaslat mellett.
A dezinformációs hadjáratot kulturálisan célzott narratívák jellemezték térségenként/nyelvenként: a román verzió a nemzeti büszkeséget, az orosz nyelvű az EU-ellenes retorikát hangsúlyozta, míg az angol nyelvű tartalmak a transzparenciát és elszámoltathatóságot állították középpontba. A hangulatkeltés egészen szélsőséges formákat is öltött: egy Telegram-bejegyzés már „európai tömegek mozgalmáról” írt, amely „a Reichskommissar UrSSulát” akarja eltávolítani.
Populizumus Rómában: nem eszik olyan forrón a pizzát
A románhoz hasonlóan erős megosztottságot hozott Olaszországban is a kormánykoalícióban a téma – írja az Il Sole 24 Ore. A Forza Italia (FI) párt az indítvány ellen szavazott, megerősítve EU-párti álláspontját. Fulvio Martusciello európai parlamenti képviselő kijelentette: „Mi vagyunk a pro-európai párt par excellence, és ma ezt bebizonyítottuk. A mai szavazás nem a Von der Leyen-bizottságról szólt, hanem az Európához való tartozásról. És mint mindig, a Forza Italia ott van.”
Ezzel szemben Matteo Salvini Liga pártja a javaslat mellett szavazott, és kihasználta az alkalmat, hogy bírálja az EU intézményeinek átláthatatlanságát. Eközben Giorgia Meloni miniszterelnök pártja, a Fratelli d’Italia (FdI) teljes mértékben tartózkodott a szavazástól – sem mellette, sem ellene nem szavazott. Carlo Fidanza, az FdI brüsszeli delegációjának vezetője ezzel magyarázta a tartózkodást: „Ez a szavazás nem a mi harcunk, és delegációnk nem vett részt a szavazásban.”
Olaszországban a szavazás nemzeti szinten is heves reakciókat váltott ki. Az ellenzéki pártok politikai gyávasággal vádolták Melonit, amiért elkerülte az egyértelmű állásfoglalást, míg a döntés tovább rontotta a koalíciós partnerével, a Ligával való kapcsolatát, amely aktívan támogatta a bizalmatlansági indítványt. Az ötcsillagos mozgalom (M5S), amely a javaslat mellett szavazott, éles hangú belső feljegyzést adott ki: „Az Európai Bizottság katasztrófáinak listája nagyon hosszú.” Az FdI tartózkodása árnyékot vetett Raffaele Fitto biztosra – Meloni szövetségesére a Bizottságon belül –, és kérdéseket vetett fel az olasz kormány Von der Leyen vezetése iránti ingatag támogatásával kapcsolatban.
Ausztriában árnyaltabban látták a képet
A szomszédos Ausztriában a Der Standard beszámolója szerint a bécsi kormány nem igazán kommentálta a kérdést. Reinhold Lopatka, az Osztrák Néppárt (ÖVP) európai parlamenti delegációjának vezetője a szavazás után így nyilatkozott: „Ez a bizalmatlansági indítvány teljesen felelőtlen pártpolitikai manőver volt. A szélsőjobboldali pártok képviselői, akik maguk is számos pénzügyi botrányba keveredtek, az Európai Bizottságot akarják bemocskolni és bűnözőnek beállítani. Ez csak gyengíti és megosztja az EU-t.”
„A bizalmatlansági indítvány Ursula von der Leyen bizottsági elnök ellen a várakozásoknak megfelelően elbukott – így egy történelmi lehetőséget elszalasztottunk” – mondta Gerald Hauser, a Szabadság Párt európai parlamenti képviselője a szavazás után. „Politikai felelősségre akartuk vonni az EU-ban bekövetkezett súlyos visszaélésekért, de a rendszer megvédi önmagát!”
„A Von der Leyen ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt rossz párt nyújtotta be, rossz ügyben. Szociáldemokrataként semmilyen körülmények között nem támogathattuk ezt a javaslatot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Bizottság elnöke továbbra is élvezi feltétlen bizalmunkat. Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogyan omlottak össze fokozatosan az új mandátum kezdetén nekünk tett ígéretek. Az EU bizottsági elnöke egyértelműen visszafordult a klímavédelem és a szociálpolitika terén” – mondta Andreas Schieder, az SPÖ delegációjának vezetője, kihasználva a közfigyelmet pártja kritikáinak megfogalmazására.
A First Check jelentése alapján az EP-s szavazás előtti napokban június 26-án hágott tetőfokára a Kreml-propagandagépezet működése, amikor egyetlen nap lefogása alatt nyolcvannál is több cikk jelent meg a Pravda hálózatában – dupla annyi, mint az azt megelőző napok során. A finnek szerint a mostani eset is jól példázza,
hogyan működik az orosz propaganda-ökoszisztéma: meglévő történetek felnagyításával, érzelmi narratívákkal és a figyelem stratégiai irányításával destabilizálják az uniós politikai környezetet.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. Közreműködött: Folk György (EUrologus, Brüsszel), Kim Son Hoang (Der Standard, Ausztria), Sebastian Pricop (Hotnews, Románia), Silvia Martelli (Il Sole 24 Ore, Olaszország)
Nyitókép: Orbán Viktor hallgatja Ursula von der Leyent a Magyarország hat hónapos tanácsi elnökségi programjának bemutatásáról szóló vitán az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban, 2024. október 9-én. Fotó: AFP / Frederick Florin
