Sarkozy a tárgyaláson elért haladásra hivatkozva mégis meggyőződésének adott hangot, hogy a brüsszeli EU-csúcstalálkozón december 11-én és 12-én létrejön a megállapodás az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről.
   
"Még nem értünk a tárgyalások végére, de előreléptünk. A dolgok jó irányban haladnak...és meggyőződésem, hogy kedvező végeredményre fogunk jutni" - mondta, miután találkozott Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel és nyolc másik kelet-közép-európai kormányfővel, köztük Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.
 
Sarkozy és az Európai Bizottság hozzájárult, hogy a közép-kelet-európai széntüzelésű erőművek esetében meghosszabbítják azt az időszakot, amíg mentesülnek a kibocsátási jogok teljes körű, kötelező megvásárlása alól, de az ajánlatot valamennyi tagállam vezetőjének támogatnia kell.
   
Lengyelország attól fél, hogy a rendszer bevezetése több milliárd eurós többletköltséggel járna az áramszükségletének több mint 90 százalékát biztosító, széntüzelésű erőművei számára, amit azok a fogyasztókra hárítanának.
   
Jobban értik egymást a felek, de nagyon messze vannak még egymástól az álláspontok - mondta Gyurcsány Ferenc Gdanskban az MTI-nek az egyeztetés után.
   
Magyarország és a volt szocialista országok számára nem elfogadható, hogy a jelenlegi tervezet szerint - az eredeti megállapodással ellentétben - 2005-öt tekintenék viszonyítási évnek a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál.

Silvio Berlusconi olasz kormányfő irreálisnak nevezte az EU energia- és klímapolitikai törekvéseit, és javasolta, hogy a tagállamok vezetői csak a csomagterv egyes részeit hagyják jóvá a brüsszeli csúcson.
   
A szegényebb EU-tagállamok azzal érvelnek, hogy a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó korlátozások éppen a globális pénzügyi válság idején ártanának gazdaságuknak, meghiúsítva azt a törekvésüket, hogy utolérjék a tehetős nyugati tagországokat.
  

A Bulgária, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Románia és Szlovákia miniszterelnökeivel folytatott megbeszélés után Sarkozy mégis lát okot az optimizmusra. "Nagyon erős politikai jelzést kaptam, hogy a pénzügyi válság ellenére egyetlen állam sem akarja módosítani a határidőt vagy a célokat", azaz hogy 2020-ig uniós szinten 20 százalékkal csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékra emeljék a megújuló energiaforrások arányát és 20 százalékkal növeljék az energiahatékonyságot.
   
Magyarország és az EU más volt szocialista tagállamai bár támogatják az uniós tervet, nehezményezik, hogy az nem veszi figyelembe az 1990 és 2005 között végrehajtott kibocsátás-csökkentést. Az említett országoknak ugyanis kevesebb kvótájuk keletkezne az uniós szén-dioxid kereskedelmi rendszerben egy 2005-ös bázis meghatározásával.