Az esetekről beszámolva a Komszomolszkaja Pravda című lap úgy vélte: a helyzetek és a szereplők mintha Fjodor Dosztojevszkij XIX. századi orosz író Bűn és bűnhődés című regényének lapjairól léptek volna elő.
| A magyar falvakban alkalmazott uzsorakamatok sokszorosan meghaladják a hírben említett havi tíz százalékot. Olvassa el cikkeinket! |
| Uzsorások a cigánytelepen Uzsorások a cigánytelepen 2. |
A legrészletesebben ismertetett esetben egy, a Voronyezsi területen lévő kisvárosban ölte meg hitelezőjét egy 23 éves férfi, aki sokáig nem dolgozott. A kölcsönkért ötezer rubel (mintegy 35 ezer forint) havi 10 százaléknyi kamatával - egy zsák takarmánnyal - ment el a 82 éves uzsorásnőhöz, aki a pénzét követelte, s fenyegette a fiatalembert, hogy feljelenti a rendőrségen, de még a feleségét és kislányát is megöleti. Botjával meg is ütötte a férfit, aki visszaütött, s az öregasszony olyan szerencsétlenül esett el, hogy egy fatörzsön betörte a fejét.
Kiderült: a számtalan réteg ruhát, piszkos, bűzös kendőket és rongyokat viselő asszony ügyfeleivel adósleveleket íratott alá, s pontos könyvelést vezetett kintlévőségeiről, ha nem is egészen hagyományos formában: a nyűtt, pecsétes füzetekben össze-vissza követték egymást a feljegyzések arról, hogy ki mivel tartozik, mit kell mondani neki a következő találkozókor.
150 adósa közül egy asszony elmondta: még a kilencvenes években 20 százalékos kamatra kért kölcsön 2000 rubelt, s egy év múlva 12 ezret adott meg, mivel az öregasszony kamatos kamatot számított fel neki. A nem fizető adósokat terrorizálta telefonhívásokkal, veréssel, fenyegetésekkel, vagy bíróság elé vitte őket, ami minden alkalommal az ő javára döntött.
A lap szerint érdekes - s szintén a klasszikus regényt idéző - módon az emberek a fiatalemberrel rokonszenveznek, s nem az áldozattal. Ennek megfelelően az ítélet is enyhe volt: a férfit 8 év szabadságvesztésre ítélték.
Az újság az esethez fűzött kommentárjában további öt hasonló bűncselekményt sorolt fel, s úgy vélte: új - vagy inkább kiújult - társadalmi jelenségről van szó, amely mögött egyebek között a gazdasági válság áll. A bankok igencsak szűkmarkúan bánnak a kölcsönökkel, az emberek pedig újra oda fordulnak segítségért, ahová a kilencvenes évekig, az orosz bankrendszer kiterebélyesedéséig fordultak.
