A francia médiahatóságnak állást kell foglalnia Sarkozy médiaszerepléseiről

A legfőbb közigazgatási bíróság, amely jogszabály-véleményező szervként a nemzetgyűlésben megszavazott törvényeket és a kormány rendeleteit is véleményezi, úgy vélte: a Legfőbb Audiovizuális Tanács (CSA) arra az elvre hivatkozva, hogy a köztársasági elnök nem egy pártot képvisel, nem utasíthatta volna vissza a szocialista képviselők kérését. Ezért új szabályozás megalkotására utasította a testületet.

A baloldali ellenzék Nicolas Sarkozy két évvel ezelőtti elnökké választása óta kifogásolja, hogy az államfő és közvetlen tanácsadóinak az állandó médiajelenléte nem számít bele a politikai szereplők közti kiegyensúlyozott médiaszereplésbe, amelynek betartását a CSA ellenőrzi.

A médiahatóság 2007 októberében elutasította a szocialisták azon kérését, hogy vegye figyelembe Sarkozy megszólalásait. Ezt követően fordult az ellenzéki párt akkori főtitkára, Francois Hollande az Államtanácshoz a CSA döntésének jogi véleményezésre. 

Bár a határozat megsemmisítésével az Államtanács nem foglalt állást a vitatott kérdésben, és azt visszautalta a médiahatóság jogkörébe, jelezte: az államfő megszólalásai nem tekinthetők a politikai vitáktól teljesen független szereplésnek. "A CSA a pluralizmus tiszteletének nevében nem zárhatja ki, hogy elviekben a köztársasági elnöknek és közvetlen munkatársainak megszólalásait is számításba vegyék" - olvasható az Államtanács közleményében. 

"Üdvözlöm az Államtanács határozatát, amely a pluralizmus elveire hívja fel a figyelmet és elítéli ezen elveknek a CSA szerinti értelmezését" - közölte Francois Hollande. A szocialisták egyik befolyásos vezetője, Arnaud Montebourg "óriási győzelemnek" értékelte a döntést, amelynek következményeként szerinte a köztársasági elnököt mostantól "banális kormánytagnak" kell tekinteni, és megszólalásait a kormány egyharmadába kell beszámítani.

A CSA közleményben jelezte, hogy a júniusi európai parlamenti választásokat követően fogja meghatározni azokat a szabályokat, amelyek a kampányidőszakon kívül az államfőnek és munkatársainak a megszólalásaira fog vonatkozni. Először fordult elő, hogy a francia Államtanács médiakérdésben állást foglalt.