Az Európa számos országában elvégzett értékrendváltozás-felmérések sorába illeszkedő közvélemény-kutatás 2008 második felében készült. A napokban ismertetett eredményei szerint a lakosság 46 százaléka többé vagy kevésbé elégedetlen az osztrák demokrácia működésével, vagyis több mint kétszer annyian, mint 1999-ben, a legutóbbi ilyen felmérés idején.
Szintén mintegy duplájára nőtt azoknak az aránya, akik azt mondják: el tudnának képzelni egy "erős vezetőt" az ország élén, akinek "nem kell parlamenttel és választásokkal törődnie". Ma a lakosság 21 százaléka vélekedik így, ezzel szemben tíz évvel ezelőtt még csak mintegy feleennyien, tizenegy százaléknyian értettek egyet ezzel a kijelentéssel. Mindenekelőtt azok vágynak leginkább egy erős vezetőre, akik elégedetlenek az életkörülményeikkel, vagy akik úgy érzik, nem bízhatnak meg másokban.
Bár változatlanul a meggyőződéses demokraták alkotják a lakosság túlnyomó többségét - jelenleg 83 százalékát -, a felmérésből készült tanulmány szerzői drámainak tartják a változást. A lakosság egyötöde - azok, akik támogatnának egy erős vezetőt - nem csak hogy elégedetlenek a demokráciával, de a rendszer alapjait vonják kétségbe - mondta az egyik szerző, Christian Friesl. Ugyanakkor arra is rámutat: egy választó sem "veszett el" a demokrácia számára, csak a problémákra adott világos megoldási javaslatokra és hosszú távú elképzelésekre van szükség.
A tanulmány a politikai mellett a lakosság általános értékrendjének változásait is vizsgálta. Az eredmények rácáfoltak a társadalomkutatók várakozásaira. A szakértők azt feltételezték, hogy az elmúlt évtizedek gazdasági fejlődése, amely a világ hetedik leggazdagabb országává tette Ausztriát, az önzetlenséget és a társadalmi összetartozás érzését erősíti majd. Ezzel szemben azt találták, hogy nőtt a közösségivel szemben az egyéni érdekeket, a szellemiekkel az anyagi értékeket előnyben részesítők száma, emellett az idegenellenesség is elterjedtebb, mint eddig bármikor.
A lakosság 42 százaléka csak addig támogatja a bevándorlást, amíg van elegendő munkahely az országban, s minden második osztrákot egyértelműen idegenellenesnek találtak a szerzők. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) már húsz évvel ezelőtt rátalált a témára, a nagy pártok - az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt - azonban máig sem tudtak világos bevándorlási és integrációs stratégiát szembeállítani vele - véli Friesl.
Egyre nagyobb a politikával szembeni érdektelenség is Ausztriában. Ma csaknem valamennyi politikai intézményben kevésbé bízik a lakosság, mint 1999-ben. A legkevésbé a kormányban (16 százalék) és a pártokban (14 százalék) van bizalma. Mindez a június 7-én tartott európai parlamenti választásokon elsősorban a pártfüggetlen Hans-Peter Martinnak kedvezett, aki "magányos harcosként" fellépve, a hagyományos pártrendszeren kívül politizálva a szavazatok 18 százalékát szerezte meg.
Az európai értékek hosszú távú változásait vizsgáló európai értékrendkutatásokat (EVS) kilencévente végzik el, több európai országban, egységes kérdőív alapján. Első alkalommal 1981-ben készült ilyen felmérés, akkor ezer európai lakos vett részt benne, 2008-ban már 44 ország 70 ezer választópolgárát vonták be a kutatásba. A 2008-as eredmények európai szintű összesítése 2010-re várható.
