Közel fél évszázada nem indított a mostanihoz hasonló erélyes hadjáratot a kairói kormány a legnagyobb és legrégebbi ellenzéki mozgalom, a Muszlim Testvériség ellen. A napokban a szervezet több mint harminc tagját vették őrizetbe, pedig már így is 250 híve ül börtönben, köztük jó néhányan a 16 fős irányító testületből, így a mozgalom második embere is. A hónapok óta tartó elnyomás fokozásának időzítése nem véletlen, a Testvériség januárban új vezetőt választott, az év második felében pedig parlamenti választás lesz.
A kairói kormányt 2005-ben sokkolta, amikor a betiltott, de megtűrt Testvériség függetlenként indult jelöltjei megszerezték a parlamenti helyek ötödét. A hatóságok mostani szorítása minden bizonnyal megakadályozza, hogy a mozgalom megismételhesse öt évvel ezelőtti sikerét – jelentette ki nemrég Mohamed Badije, a Testvériség 66 éves új vezetője. A Hoszni Mubarak elnök vezette Nemzeti Demokratikus Párt hatalmának alkotmányos bebetonozása egyelőre azt is lehetetlenné teszi, hogy a 81 éves államfőnek – vagy kijelölt utódjának – valódi kihívója legyen a 2012-es elnökválasztáson.
Talán az ellenzék könyörtelen elfojtása is szerepet játszott abban, hogy a mozgalom Badijét, a tagtoborzásért és ideológiáért felelős, de kevésbé ismert egyik vezetőjét emelje pajzsra. Ő annak az idősebb, konzervatív szárnynak a képviselője, amely tartózkodik a politikai szerepvállalástól, inkább a pártépítésben, a szociális hálózat fejlesztésében tevékenykedik. Az állatorvos Badije ahhoz a korosztályhoz tartozik, amely az 1960-as években megszenvedte a hatóságok véres leszámolását. Kilenc évet ült börtönben, társát, Szajid Kutb radikális gondolkodót pedig – aki sokak szerint elfogadottá tette a fegyveres harcot a muszlim törvénykezés bevezetése érdekében – felakasztották.
A vezetőváltás a mozgalom megosztottságát is felszínre hozta, amit először taglaltak nyíltan az egyiptomi sajtóban és az interneten. Az 1928-ban alapított Testvériség fiatalabb reformszárnya szakítana az állammal szembeni konfrontáció kerülésének hagyományával, és aktív politikai szerepet vállalna. A konzervatívok felülkerekedésének tulajdonítják, hogy a kora ellenére a reformistákat és a politikai szerepvállalást támogató, 81 éves eddigi vezér, Mahdi Akef lemondott, és nem jelöltette magát újra. A mozgalom visszahúzódása azzal a veszéllyel járhat, hogy a politikai vákuumot radikális csoportok töltik be. Az erőszakról 1954-ben lemondott Testvériség az egyetlen olyan ellenzéki mozgalom, amely százezreket képes mozgósítani a kormány ellen, de soha nem ingerli túlságosan a hatalmat.
Az 1920-as évektől az 1952-es forradalomig liberális-kozmopolita, majd Nasszer hatalomra jutása után baloldali-szekuláris Egyiptomban az 1970-es években kezdett társadalmi erővé válni a politikai iszlám. A kormány úgy igyekezett elhallgattatni a radikális mozgalmakat, hogy közben ne idegenítse el a muszlim többségű lakosságot. Az ostor a kopt keresztény kisebbségen csattant, amely immár ötven éve vallja, hogy a velük való bánásmód a társadalom toleranciájának a barométere.
Márpedig egyre feszültebb a viszony az évszázadokon át többé-kevésbé békében élt muszlimok és a 80 milliós lakosság tizedét számláló koptok között. Az utóbbi évtized legvéresebb koptellenes támadásában hat fiatal halt meg a Luxortól északra lévő Nag-Hammádi városban, amikor a január elejei ortodox karácsonykor az éjféli miséről távozók közé lőttek. Egy nemrég készült emberjogi tanulmány az erőszakos iszlámáttérítésekről számol be, és a koptok azt is ellenük irányuló támadásnak értékelték, hogy a kormány tavaly májusban több ezer disznót öletett le a később H1N1-nek nevezett sertésinfluenza-járványra hivatkozva. Nem ritkák a halálos fenyegetések a kopt papok ellen, akik arra is panaszkodnak, hogy tanulóiknak Korán-verseket kell biflázniuk az iskolákban, és a tanórákon keresztényellenes agitáció folyik.
A kormány elszigetelt jelenségként kezeli a koptok elleni atrocitásokat, és földvitákra, családi viszályokra, bosszúkra vezeti vissza a gyilkosságokat. Nag-Hammádit azonban a titkosrendőrség elzárta az újságírók elől, pedig a vegyes lakosságú városban – ahol 1945-ben megtalálták az úgynevezett gnosztikus evangéliumokat, a 4. századi kopt nyelvű értekezéseket – lázadások törtek ki. Szakértők szerint a koptok elleni támadások mögött szervezett erők állnak. Még a vallási egyenlőséget hirdető Muszlim Testvériség is évek óta követeli, hogy zárják ki a koptokat a hadseregből, a rendőrségből és a kormányhivatalokból. A mozgalom az egyiptomi keresztényeket ötödik hadoszlopnak tekinti, amiért az 1973-as arab–izraeli háborúban állítólag egy kopt tiszt árulása révén kelhetett át az ellenség a Szuezi-csatornán.
KERESZTES IMRE
