Magyarországról vitáznak egy orosz lapban

A Regnum című orosz hírportálon éles vita folyik Magyarországról: a legutóbbi fordulóban Íjgyártó István moszkvai magyar nagykövet reagált az eddig megjelentekre, s Dmitrij Szjomusin, a portál munkatársa e heti írásában magyarázatot követelt a nagykövet néhány megállapítására.

Szjomusin januári éves összefoglalójában rámutatott: "a Fidesz és kisebb partnere, a KDNP alkotmányos többséggel bír a parlamentben, és ez az országgyűlést a törvények elfogadásának hatékony eszközévé változtatta. Napirendre került a jobboldali rendszert szolgáló új alkotmány előkészítése. ... Kirajzolódik a de facto egypárti politikai rendszer". 

Az írásra az egyesek szerint Dmitrij Medvegyev elnökhöz közel álló Regnum portálon közzétett levélben Ljubov Siselina, az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézeténél működő, kelet-európai kutatási témákkal foglalkozó osztály vezetője, Magyarország-szakértő válaszolt, aki Szjomusin megállapításait "egy baráti országgal és politikusaival szemben sértőnek" nevezte, védelmébe vette a magyarokat és Orbán Viktort, s úgy vélte, Szjomusin célja az orosz-magyar kapcsolatok fejlődésének akadályozása, s kötelessége bocsánatot kérni. 

A Regnum a levél megválaszolását Szjomusinra hagyta, de megállapította: sértő a szerzőre és a hírportálra nézve Siselina hangvétele, amellyel védi "a baráti" Magyarországot, amely "többek között az orosz befektetők törvényes jogait durván megsérti, lopakodó revízióval foglalkozik, s a háború végéig Hitler oldalán harcolt". 

"Magyarországon tekintélyelvű rendszer épült ki"

Szjomusin válaszában cáfolatot követelt Siselinától a következő állításokra: Magyarországon tekintélyelvű rendszer épült ki, a Fidesz-kormány politikája konfliktusokkal terhes - az EU, a nemzetközi tőke és legfőként a szomszédok vonatkozásában -, és a lehetséges következmények nem ismertek. Orbán Viktor és kabinetje csökkenti a magyar-orosz kapcsolatok elért szintjét, és Magyarország soha nem volt baráti Oroszországgal szemben. 

Íjgyártó István nagykövet levele január végén jelent meg a Regnumon. Hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor és kormánya politikáját a Kelet felé való nyitottság jellemzi, határozottan kiáll az EU, illetve a NATO és Oroszország együttműködésének erősítése mellett, a kétoldalú kapcsolatokban az egyenlőség és a kölcsönös tisztelet alapján történő fejlesztésre, Oroszországgal stabil és kiszámítható partnerségre törekszik. Egyben meg kívánja oldani a kormány által örökölt problémás kérdéseket, ezekről folyamatosak a tárgyalások, és igen hasznos volt a kormányfők találkozója: egyes területeken nem értek el áttörést, de lehetőség nyílt az álláspontok kölcsönös, nyílt kifejtésére. Rámutatott, hogy Magyarország az EU soros elnökeként az unió és Oroszország kapcsolatainak szorosabbra fűzésére törekszik. Végül a nagykövet leszögezte: reméli, hogy levelével pontot tesz a Magyarországot érő méltatlan támadások végére. 

A hírportál válaszában sajnálkozását fejezte ki, hogy a nagykövetnek elkerülte a figyelmét az a szerkesztőségi cikk, amelyet a Regnum Orbán Viktor moszkvai látogatása előtt tett közzé, s újra közreadta az írást. Ez hangsúlyozza: Oroszországnak állami érdeke, hogy Magyarországban szuverén államként, és az EU tagállamaként baráti partnerre találjon, és e partnerségnek minden esélye megvan, hogy ne csupán gazdasági érdekekre, hanem annak megértésére is épüljön, hogy a két ország történelmi sorsa nem csak kulisszák mögötti ellenségeskedésre ad alapot, hanem szolidaritásra is.

A vita eddigi utolsó fejezete Dmitrij Szjomusin hétfőn megjelent heti összefoglalója, amelyben egyebek között Fellegi Tamás január 17-i moszkvai látogatásáról és az e körül Magyarországon lezajlott politikai csatározásról, továbbá a sajtó reagálásáról számolt be. Úgy vélte, a látogatáshoz fűzött magyar remények nem teljesültek. A szerző szerint mindez, valamint Íjgyártó nagykövet Regnumnak küldött levele arra világít rá, hogy a magyar óhajok és az orosz fél által nyújtott lehetőségek nincsenek egyensúlyban. Szjomusin állítja, hogy a magyar kormány mindent elkövet az orosz tőke kiszorítására, és erre a Szurgunyeftyegaz által vásárolt Mol részvénypakett ügyét hozza fel. 

"A Fidesznek csupán a magyarországi ruszistákat kell szövetségbe szerveznie"

Végül a kulturális együttműködés kapcsán megállapítja, hogy Szvák Gyula professzor nem felel meg a mai magyar vezetésnek a Magyar Szocialista Párthoz fűződő kapcsolatai miatt, és fokozatosan ki akarják szorítani az Oroszországgal fennálló kulturális kapcsolatok centrumából. Ebben hivatott a szerző szerint segíteni Ljubov Siselina, akinek feladata a Magyarország-kutatók Szövetségének oroszországi megszervezése, és az, hogy a Fidesz érdekében ellenőrzése alá vonja a Magyarországról szóló oroszországi nyilvános tájékoztatás egészét. 

"Mostanra az is világossá vált milyen konkrét érdekei vannak Siselinának Magyarországon: a nyíregyházi főiskola Kelet- és Közép-Európai Központjában információs kabinetet hoztak létre az Orosz Tudományos Akadémia Európai Intézetével (Siselina munkahelyével) való együttműködés fejlesztésére. Nyilvánvaló, hogy a struktúrát Siselina számára alakították ki" - írta a szerző.

Úgy vélte, ezután a Fidesznek csupán a magyarországi ruszistákat kell egy - nem Szvák ellenőrzése alatt álló - szövetségbe szerveznie Nyíregyházára összpontosítva. Ebben a kulcsszerepet Keskeny Ernő hivatott betölteni, miniszteri biztos, Fellegi Tamás miniszter helyettese a kormányközi bizottságban, volt moszkvai nagykövet, és a Fidesz fő szakértője Oroszországgal kapcsolatban. Keskeny docens lehet Nyíregyházán, és ő felügyeli majd a nyíregyházi orosz-magyar kutató központot. Végül Szjomusin leszögezte: a szerkesztőség érdeklődéssel várja a magyar nagykövetnek az előadottakkal kapcsolatos válaszát, vagy annak elmaradását, ami önmagában is meggyőzőbb lesz bármilyen levélnél.