szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Egy, a szálakat a háttérből mozgató ellentmondásos sztárfilozófus is befolyásolta Franciaország válaszát a líbiai polgárháború fejleményeire. Bernard-Henri Lévy el tudta érni, hogy Nicolas Sarkozy elnök az Élysée Palotában fogadja a líbiai ellenzék tagjait. Sokak szerint Lévynek nem kellett volna beavatkozni az állami ügyekbe, a "B-külügyminiszterként" is ismert filozófus azonban visszautasította a kritikákat.

Nagy leégés: egy fiktív filozófust idézett
Bernard-Henri Lévy, aki 1977-ben a marxizmussal szembeforduló Új Filozófusok egyik vezéralakjaként lett ismert, tavaly nagyon felsült a közvélemény előtt, amikor egy humorista által kitalált filozófus könyvéből idézett. Az újságíró egy nem létező filozófus, bizonyos Jean-Baptiste Botul nevén publikált egy könyvet Immanuel Kant német filozófus munkásságáról. Lévy lebukása után gratulált a Le Canard Enchainé szatirikus hetilap őt megtévesztő munkatársának, Frédéric Pages-nak. “Hagytam magam átverni, akárcsak mindazok a kritikusok, akik a szóban forgó könyv megjelenésekor recenziót írtak róla.” Tovább

„Nem szavaztam rá 2007-ben, nem fogok rá szavazni 2012-ben, és ő ezt tudja is” – mondta a The Christian Science Monitornak adott interjújában Nicolas Sarkozy elnökről az algériai származású, 63 éves Bernard-Henri Lévy közéleti személyiség, újságíró és filozófus – akit Franciaországban sokan csak BHL néven emlegetnek.

Bár az interjúban megismételte, hogy „heves ellenzője” Sarkozy politikájának, a baloldali nézeteket valló Lévy mégis el tudta érni, hogy az elnök zászlajára tűzze a líbiai polgárháború kérdését és a szövetséges katonai akció megindulása előtt megbeszéléseket folytasson Moammer Kadhafi ellenzékével.

AP

A The Christian Science Monitor szerint mások mellett Lévy is azon az állásponton volt, hogy ez a megfelelő pillanat Párizs számára, hogy lépjen és biztosítsa azt, hogy nem tapad vér a kezéhez, ha Kadhafi lerohanja a felkelők központjának számító kelet-líbiai Bengázit. A filozófus – aki korábban az iráni ellenzék, illetve a darfúri helyzet megoldása mellett is hallatta hangját – március 4-én újságíróként járt Líbiában (a befolyásos Libération című francia lap igazgatóságának is a tagja), ekkor találkozott a felkelők alkotta Nemzeti Átmeneti Tanács elnökével, Mohamed Abdel-Dzsalil volt igazságügy-miniszterével és a tanács két további tagjával.

Lévy még Bengáziból felhívta Sarkozyt, és megkérdezte, hogy fogadná-e a három ellenzékit Párizsban. „Vannak itt emberek, jó emberek, akik ugyanazokat az értékeket képviselik, mint mi, és egytől-egyig meghalnak, ha engedjük, hogy Kadhafi véghezvigye a bűnös logikáját. Beleegyezne, hogy fogadja őket Párizsban és ezzel üzenjen a mészárosnak?” – idézi fel az interjúban, hogy mit mondott az elnöknek. Sarkozy azonnal igent mondtott, néhány nappal később meg is valósult a találkozó, az elnök pedig nem sokkal ezután Líbia legitim kormányának ismerte el a Nemzeti Átmeneti Tanácsot.

AP

Lévy titokban tartotta szervezkedését, ahogy mondja azért, hogy megakadályozza tervének esetleges kudarcát. Nem meglepő, hogy Lévyre ennyire figyelt Sarkozy, Lévy korábban Francois Mitterand elnököt is „aktivizálta” a délszláv háború idején. Azután viszont, hogy mostani titkos akciója napvilágra került, Lévy sok támadást kapott, sokak szerint ugyanis nem lett volna szabad beavatkoznia az állami ügyekbe. Az egyesek által csak egy újabb „celebnek” tekintett Lévyt már „a B-külügyminszterként” emlegették, az is sokak által ismert, hogy nem állhatják egymást Sarkozy hivatalos külügyminiszterével, Alain Juppével. „Őszintén, egyáltalán nem érdekelnek” – mondta Lévy a szerepét ért kritikákkal kapcsolatban a Guardian szerint. A filozófus a lapnak azt mondta, a támadások jelentősége eltörpül amellett, hogy elkerülték a vérfürdőt Bengáziban. 

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!