Dziwisz bíboros érsek homíliájában kiemelte, hogy Szent Maximimilan Kolbénak, Keresztes Szent Terézia Benediktának (Edith Stein) és a többi lengyel vértanúnak nagy szerepe van a lengyel és a német nép kiengesztelődésében. Hozzáfűzte, hogy a két nép kiengesztelődése állandó folyamat, amely türelmet és alázatot igényel. Reményét fejezte ki, hogy ebbe a folyamatba a fiatal lengyel és német nemzedék is bekapcsolódik.

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Maximilian Kolbe atyát Auschwitzban. Előzőleg önként jelentkezett, hogy egy családos fogolytársa helyett vállalja az éhhalált, amelyre a táborparancsnok ítélt tíz rabot egy fogolytársuk szökése miatt. Az éhségbunkerben az elítéltek imádkozva és énekelve várták a halált, az utolsóként életben maradott Kolbéval a hóhér egy fenol-injekció beadásával végzett.

Az egykori felvonulási téren rendezett szabadtéri szentmisén Dziwisz érsek a felebaráti szeretet példájaként méltatta Maximilian Kolbe áldozatát. Mint mondta, Krisztushoz hasonlóan ő is önként adta oda életét embertársáért.

Ludwig Schick bambergi érsek "csodának" nevezte, hogy a németek által a lengyeleknek okozott sok szenvedés után ő, mint német, köszönetet mondhat Istennek Kolbe áldozatáért. Az érsek a német és a lengyel püspöki konferencia összekötő csoportjának társelnökeként részt vett az Auschwitzban rendezett Párbeszéd és ima című konferencián.