Egyházi megemlékezés Auschwitzban Maximilian Kolbe halálának 70. évfordulóján

Ünnepi szentmisét mutatott be az egykori auschwitzi koncentrációs táborban Stanislaw Dziwisz krakkói bíboros érsek vasárnap, Maximilan Kolbe lengyel ferences szerzetes vértanúságának 70. évfordulóján.

  • unknown unknown
Egyházi megemlékezés Auschwitzban Maximilian Kolbe halálának 70. évfordulóján

Dziwisz bíboros érsek homíliájában kiemelte, hogy Szent Maximimilan Kolbénak, Keresztes Szent Terézia Benediktának (Edith Stein) és a többi lengyel vértanúnak nagy szerepe van a lengyel és a német nép kiengesztelődésében. Hozzáfűzte, hogy a két nép kiengesztelődése állandó folyamat, amely türelmet és alázatot igényel. Reményét fejezte ki, hogy ebbe a folyamatba a fiatal lengyel és német nemzedék is bekapcsolódik.

Hetven évvel ezelőtt ezen a napon végezték ki Maximilian Kolbe atyát Auschwitzban. Előzőleg önként jelentkezett, hogy egy családos fogolytársa helyett vállalja az éhhalált, amelyre a táborparancsnok ítélt tíz rabot egy fogolytársuk szökése miatt. Az éhségbunkerben az elítéltek imádkozva és énekelve várták a halált, az utolsóként életben maradott Kolbéval a hóhér egy fenol-injekció beadásával végzett.

Az egykori felvonulási téren rendezett szabadtéri szentmisén Dziwisz érsek a felebaráti szeretet példájaként méltatta Maximilian Kolbe áldozatát. Mint mondta, Krisztushoz hasonlóan ő is önként adta oda életét embertársáért.

Ludwig Schick bambergi érsek "csodának" nevezte, hogy a németek által a lengyeleknek okozott sok szenvedés után ő, mint német, köszönetet mondhat Istennek Kolbe áldozatáért. Az érsek a német és a lengyel püspöki konferencia összekötő csoportjának társelnökeként részt vett az Auschwitzban rendezett Párbeszéd és ima című konferencián.

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

Gárdos Péter író-rendező: „A Kádár-rendszer kedélyes borzadály volt, a mostani pedig hideglelős borzalom”

„Olyannyira rímelnek egymással az ifjúkori élményeim és a mai benyomásaim, hogy azt éreztem, ha 1971–1972-ről írok, akkor az olvasó talán ráismer, hogy ugyanez történik most, csak jóval nagyiparibb módszerekkel vernek át minket” – mondja a 77 éves, tíz éve még sikeres filmrendező, aki azóta pályát módosított. A Hamisítók című hatodik regénye az 1970-es évek kommunikációs trükkjeit és ügynökügyeit eleveníti fel.