Újra szóba áll egymással Belgrád és Pristina

Kéthónapos szünet után jövő hétfőn folytatódik a belgrádi-pristinai párbeszéd.

  • MTI MTI
Újra szóba áll egymással Belgrád és Pristina

Belgrádban Boriszlav Sztefanovics, a szerb tárgyalóküldöttség vezetője, Brüsszelben pedig Catherine Ashton, az Európai Unió az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője jelentette be csütörtökön a párbeszéd folytatását. Sztefanovics szerint a brüsszeli megbeszélésen egyebek mellett az egyetemi diplomák elismeréséről, Koszovó regionális rendezvényeken való képviseletéről és az észak-koszovói határátkelőkön kialakult helyzetről lesz szó.

Brüsszeli források szerint a tárgyalófelek megvitatják azt a javaslatot, hogy az észak-koszovói válság tárgyát képező a brnjaki és jarinjei határátkelő forgalmát közösen ellenőrizzék koszovói és szerb határ-, illetve vámőrök az Európai Unió rendőri és igazságügyi missziójához (EULEX) tartozó kollégáikkal együtt. 

Az Észak-Koszovóban többségben levő szerbek szeptember vége óta úttorlaszok létesítésével tiltakoznak az ellen, hogy a pristinai kormány az EULEX segítségével saját vámosait és rendőreit vezényelte a két észak-koszovói átkelőhöz. Az észak-koszovói helyzet miatt szeptember óta szünetelt a márciusban kezdődött párbeszéd Belgrád és Pristina között.

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Egy Orbán-kormány nem érne meg négy évet sem Franciaországban

Jehan Paumero húszas évei elején, bordeaux-i bölcsészként jött Magyarországra 2003-ban, miután elfogadta egy pécsi gimnázium állásajánlatát. Előtte csak a Sziget miatt járt itt, de megígérte magának, hogy még visszatér – egy helyett végül több mint húsz évet maradt. Hogyan látja egy köztünk élő francia a magyarokat? Miért érzi itt szabadabbnak magát, mint otthon, és mi az, ami miatt közelebb érzi magához a magyar társadalmat? Mit gondolnak a franciák Magyarországról, és mit válaszol, ha nekiszegezik a kérdést, hogy milyen diktatúrában élni?

2025 30. lapszám