Juhász József hétfőn nyilatkozva elmondta, Szerbia nem jól mérte fel, hol az a határ, ameddig érdemes elmennie Koszovó ügyében, és mi az, amit az EU még tolerál. Az elmúlt hetek határincidenseire utalva kiemelte: a megtámadott KFOR-(koszovói békefenntartó) erőkben uniós tagállamok katonái is szolgálnak, így ezek az országok a történtek tükrében ódzkodnak attól, hogy támogassák Szerbia tagjelölti státuszát.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének munkatársa felidézte: december 2-án ugyan Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott az észak-koszovói határátkelők közös ellenőrzéséről, ám ennek gyakorlati megvalósítására a múlt pénteki csúcsig már nem volt mód. Ezt Nyugaton úgy értékelték: "ezek egyelőre csak szavak, lássuk, hogy Szerbia tényleg betartja-e, amit ígért".

Egy másik vitatott kérdés Koszovó minősítése a nemzetközi és regionális fórumokon, konferenciákon - emlékeztetett a történész, kifejtve: 2008 - függetlenné válása óta - Koszovó állami nevén, állami jelképeivel venne részt ezeken az eseményeken, de ebben sincs megegyezés Szerbiával.

Juhász József hangsúlyozta: az Európai Bizottság októberi országjelentése azt szabta legfontosabb feltételként a tagjelölti státusz elnyeréséhez, hogy Belgrád legyen konstruktívabb a koszovói kérdés tárgyalásán, s ennek Szerbia nem tett eleget. Az EU-t jelenleg lefoglalja az euróválság, nem hiányzik még egy probléma az uniónak, ezért ha Szerbia komolyan gondolja, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy "ne tűnjön problémás országnak" - mondta. Hozzáfűzte: ez azt jelenti, hogy be kell tartania a koszovói ügyben tett ígéreteit.

A szakértő úgy vélte, rövid távon ugyan elképzelhető a belgrádi "dacreakció" az uniós döntés miatt, de azzal az ellenzék fő ereje, a Szerb Haladó Párt is egyetért, hogy az uniós integráció az ország fontos célja.

Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó állami önállóságát, a Koszovó északi részén élő szerbek útblokádokkal tiltakoznak az ellen, hogy kiterjesszék rájuk Pristina fennhatóságát. A hónap elején az úttorlaszokat elbontani akaró nemzetközi békefenntartók és a helyi szerbek összecsapásaiban több tucat külföldi katona is megsebesült.

Pénteken az uniós tagországok állam- és kormányfői abban állapodtak meg, hogy egyelőre nem döntenek Szerbia EU-tagjelölti státusának megadásáról, de ezt legkésőbb márciusig megteszik.  A vezetők üdvözölték a látványos haladást, amelyet Belgrád az uniós kritériumok teljesítésében elért, továbbá a szerb-koszovói párbeszéd újraindulását is. Jelezték ugyanakkor, hogy még meg kell erősíteni: Szerbia kellő előrelépést ért el a Pristinával kötött megállapodások végrehajtásában.