Juhász József történész szerint nem meglepő, hogy az európai uniós tagállamok állam- és kormányfői pénteki csúcstalálkozójukon elhalasztották a döntést Szerbia tagjelölti státuszának megadásáról, az elmúlt hetekben ugyanis már nyilvánvaló volt, hogy az EU elégedetlen az országnak a Koszovóval kialakított viszony rendezésére tett erőfeszítéseivel.
Juhász József hétfőn nyilatkozva elmondta, Szerbia nem jól mérte fel, hol az a határ, ameddig érdemes elmennie Koszovó ügyében, és mi az, amit az EU még tolerál. Az elmúlt hetek határincidenseire utalva kiemelte: a megtámadott KFOR-(koszovói békefenntartó) erőkben uniós tagállamok katonái is szolgálnak, így ezek az országok a történtek tükrében ódzkodnak attól, hogy támogassák Szerbia tagjelölti státuszát.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Történeti Intézetének munkatársa felidézte: december 2-án ugyan Szerbia és Koszovó megállapodásra jutott az észak-koszovói határátkelők közös ellenőrzéséről, ám ennek gyakorlati megvalósítására a múlt pénteki csúcsig már nem volt mód. Ezt Nyugaton úgy értékelték: "ezek egyelőre csak szavak, lássuk, hogy Szerbia tényleg betartja-e, amit ígért".
Egy másik vitatott kérdés Koszovó minősítése a nemzetközi és regionális fórumokon, konferenciákon - emlékeztetett a történész, kifejtve: 2008 - függetlenné válása óta - Koszovó állami nevén, állami jelképeivel venne részt ezeken az eseményeken, de ebben sincs megegyezés Szerbiával.
Juhász József hangsúlyozta: az Európai Bizottság októberi országjelentése azt szabta legfontosabb feltételként a tagjelölti státusz elnyeréséhez, hogy Belgrád legyen konstruktívabb a koszovói kérdés tárgyalásán, s ennek Szerbia nem tett eleget. Az EU-t jelenleg lefoglalja az euróválság, nem hiányzik még egy probléma az uniónak, ezért ha Szerbia komolyan gondolja, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor mindent meg kell tennie azért, hogy "ne tűnjön problémás országnak" - mondta. Hozzáfűzte: ez azt jelenti, hogy be kell tartania a koszovói ügyben tett ígéreteit.
A szakértő úgy vélte, rövid távon ugyan elképzelhető a belgrádi "dacreakció" az uniós döntés miatt, de azzal az ellenzék fő ereje, a Szerb Haladó Párt is egyetért, hogy az uniós integráció az ország fontos célja.
Szerbia nem ismeri el a tőle 2008-ban elszakadt, albán többségű Koszovó állami önállóságát, a Koszovó északi részén élő szerbek útblokádokkal tiltakoznak az ellen, hogy kiterjesszék rájuk Pristina fennhatóságát. A hónap elején az úttorlaszokat elbontani akaró nemzetközi békefenntartók és a helyi szerbek összecsapásaiban több tucat külföldi katona is megsebesült.
Pénteken az uniós tagországok állam- és kormányfői abban állapodtak meg, hogy egyelőre nem döntenek Szerbia EU-tagjelölti státusának megadásáról, de ezt legkésőbb márciusig megteszik. A vezetők üdvözölték a látványos haladást, amelyet Belgrád az uniós kritériumok teljesítésében elért, továbbá a szerb-koszovói párbeszéd újraindulását is. Jelezték ugyanakkor, hogy még meg kell erősíteni: Szerbia kellő előrelépést ért el a Pristinával kötött megállapodások végrehajtásában.
Két héten belüli döntést ígért, de két nap után lecsapott három iráni nukleáris létesítményre Donald Trump azzal a bombával, amellyel csak az USA rendelkezik. Azt találgatják, első és második elnöksége eddigi legnagyobb kockázatvállalását előre kiszámított módon, furfangosan tette, vagy kiszámíthatatlan szeszélyből.
Lehetséges forgatókönyvek.
Az oldal a MÁV térképes adatbázisának adatait jeleníti meg.
Értetlenül állnak „a várható intézkedések súlya előtt”.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
