Mohamed (1971–): A líbiai olimpiai bizottság és az állami távközlési vállalat vezetője. Augusztusban elfogták, de megszökött, családjának néhány tagjával Algériába menekült.
Szaif al-Iszlám (1972–): A diktátor egyik kedvenc fia, kiszemelt utódja, aki a Nyugat felé nyitás után az ország pr-arca lett. Állítólag Szirtéből külföldre menekült.
Szaadi (1973–): Volt focista és filmproducer, aki részt vett a bengázi tüntetések elleni fegyveres fellépésben. Szeptemberben Nigerbe menekült.
Motasszim (1977–2011): Ezredesi rangú katona és nemzetbiztonsági tanácsadó volt, Szaif riválisa apjuk politikai örököseként. Szirte védelmét irányította, apjával együtt menekült, de elszakadtak egymástól, és őt is megölték.
Ajsa (1975–): Kadhafi egyetlen vér szerinti lánya. Ügyvéd, a felkelésig az ENSZ líbiai fejlesztési programjának nagykövete. Festett haja miatt az arab sajtó a Közel-Kelet Claudia Schifferjének nevezte. Augusztusban Algériába menekült, ahol pár nappal később megszülte negyedik gyermekét.
Hannibal (1976–): A külföldi titkosszolgálati akciókért felelős fedőszerv, a General Maritime Transport Company egyik vezetője. Svájcban 2008-ban letartóztatták, mert a szállodában két alkalmazottat súlyosan bántalmazott. Állítólag Algériába menekült.
Szaif al-Arab (1982–2011): Münchenben tanult, de a felkelés elején visszatért hazájába. Tripoliban egy NATO-támadásban halt meg áprilisban.
Khamisz (1983–2011): Katonai elitalakulat vezére volt, és kezdetben a bengázi felkelés leveréséért felelt. A Beni Validért folyó harcokban, augusztusban esett el.