„Ha nem kapunk több szavazatot, mint a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), akkor lemondok, és soha többé nem jelöltetem magam pártelnöknek” – ígérte 2007-ben a szociáldemokraták (SDP) egyik gyűlésén Zoran Milanovic. Horvátország frissen kinevezett, 45 éves miniszterelnöke nem tartotta be a fogadalmát, hiszen öt éve az SDP a HDZ-nél kevesebb voksot kapott, a vereség után mégis jelöltette magát, a baloldali párt küldöttei pedig megszavazták. Megérte, mert az SDP tavaly decemberben legyőzte a két cikluson keresztül hatalmon lévő jobboldali riválisát.
Milanovic jó tanuló volt, de az első iskolás éveit inkább a verekedés és a lógás jellemezte, a magolás helyett szívesebben kosarazott, focizott vagy bokszolt. A megbízható családba – nagyapja ismert partizánvezér, apja pedig az egyik zágrábi gazdasági kutatóintézet vezetője volt – született Milanovic csak a zágrábi jogi egyetemen komolyodott meg, évfolyama egyik legjobb diákja lett. Az angolul, franciául és oroszul is beszélő jogász a zágrábi kereskedelmi bíróságon helyezkedett el, és az 1990-es évek elején nem vett részt a Jugoszlávia széteséséhez vezető horvát függetlenségi mozgalomban.
A bíróságról az EBESZ-be vezetett az útja, az első horvát volt a szervezet karabahi missziójában. Később Brüsszelben hazája NATO- és EU-képviseletén kapott állást, majd a külügyminisztériumban folytatta munkáját. 1999-ben lépett be az SDP-be, és a párt élén álló súlyos beteg Ivica Racan megbízta a médiapolitika koordinálásával. Ezalatt annyi szövetségest szerzett, hogy amikor Racan 2007-ben meghalt, őt választották meg utódnak. Ebben az időszakban hagyta el a száját máig legvitatottabb kijelentése, miszerint Joszip Broz Tito, Jugoszlávia egykori teljhatalmú ura összességében pozitívabb személyiség volt, mint a horvát függetlenséget újra kivívó, ám önkényuralmi eszközökkel kormányzó Franjo Tudjman elnök.
Választási győzelmét bírálói szerint inkább a HDZ hibáinak, mintsem saját erényeinek köszönheti. Nem tartják karizmatikus egyéniségnek, és nehezen nyílik meg a sajtó, illetve a választók előtt. Ebben hercegovinai származású orvos felesége sem segít neki, aki a balkáni hagyományokat követve szinte sohasem mutatkozik mellette. Amikor az egyik hetilap megpróbálta bemutatni a horvát „first ladyt”, az elutasította az interjút, és csupán annyit árult el, hogy szerinte miként kell elkészíteni a sült tököt.