Egy csapásra 43 képviselő vált függetlenné a 300 fős athéni parlamentben: ennyi kormánypárti, szocialista és konzervatív törvényhozó lázadt fel az államcsőd elkerülésére összeállított sokadik, ezúttal 3,3 milliárd eurós megszorítócsomag vasárnap esti szavazásakor, és mondott nemet az áprilisi választásokig hivatalban lévő nemzeti egységkormány 30 újabb intézkedésére. A renitenseket pártjuk azonnal kizárta. Az athéni parlamentben maratoni vita után így is megvolt a kétharmados többség az előző, 110 milliárd eurós utáni újabb, ezúttal már 130 milliárdos EU–IMF-mentőcsomag feltételéül szabott lépések elfogadásához.
Miközben a parlament falai között vérre menő politikai vita folyt, Athén lángolt. A kétnapos általános sztrájk után a belvárosban százezren tüntettek, és az elégedetlenség minden eddiginél erőszakosabb formát öltött. A fékevesztett tömeg a főváros különböző részein 150 üzletet kifosztott, 48 épületet felgyújtott, az Akropoliszra kommunista aktivisták „Le az EU monopóliumainak diktatúrájával” feliratot tűztek ki. A könnygázt bevető rendfenntartó erőkkel való összecsapásokban legkevesebb százan megsebesültek, 130 tüntetőt őrizetbe vettek. A lázongás Athénon kívülre is átterjedt, a második legnépesebb görög városban, Szalonikiben, valamint Korfu és Kréta szigetén is hasonló akciókra került sor.
„A vandalizmusnak, az erőszaknak és a rombolásnak nincs helye a demokráciában” – dörögte a parlamentben Lukasz Papademosz, a nemzeti egységkormányt vezető pártonkívüli közgazdász. Elődje, Jórgosz Papandreu is próbálta tartani az erőt a megtört és elbizonytalanodott képviselőkben. „Elvesztettem a barátaimat, feladtam hivatalomat, politikust soha nem sértegettek annyit, mint engem” – sorolta sérelmeit a már a pártja, a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) éléről is távozni szándékozó politikus, majd megjegyezte: „mindez semmi ahhoz képest, amit a görögöknek el kellene szenvedniük, ha mi, politikusok nem tesszük a dolgunkat”. A közvélemény-kutatásokat biztosan vezető konzervatívok elnöke, a megszorítások helyett hosszú ideig adócsökkentésekben gondolkodó Antonisz Szamarasz pálfordulást mutatva megfenyegette frakcióját, hogy aki nemet mond, nem kerül fel az előrehozott választás jelöltlistájára.
Molotov-koktéllal küzdő rohamrendőr Athénban
AP/Thanassis Stravrakis
Azért volt szükség minden erőfeszítésre, mert újabb keserű pirulát kell leerőltetni a válságtól már évek óta szenvedő, reményvesztett görögök torkán. Athénnak létfontosságú a 130 milliárd eurós mentőcsomag jóváhagyása, mert nélküle márciusban nem tudja törleszteni a 14,5 milliárd eurós kötelezettségét, ami egyenlő az államcsőddel. Ehhez viszont most azt kellett vállalnia, hogy a 750 eurós havi minimálbért 22 százalékkal – a 25 éven aluliak körében 32 százalékkal – csökkentik, és 15 százalékot elvesznek a nyugdíjakból is. Az állami alkalmazottaknak nem csak az automatikus béremeléstől kell búcsút venniük, a létszámuk is újabb 15 ezerrel zsugorodik. A gyógyszer-támogatási rendszer átalakításával 1,1 milliárd eurót spórolnak, visszafogják a honvédelmi kiadásokat, megnyirbálják az állami beruházásokat. A görögök szemében szinte szentségtörésnek számító privatizáció is része az újabb csomagnak, amelyből középtávon 50 milliárd eurót kell majd kasszírozniuk.
Meg kell állapodni a magánhitelezőkkel is. Az elfogadott törvény szerint Athén 70 milliárd euró értékben bocsát ki új államkötvényeket, amelyeket a hitelezők a birtokukban lévő papírok névértékének a feléért jegyezhetnek le, tízéves lejáratra, évi 3,6 százalékos kamatozással. Ily módon Athén 350 milliárd eurós államadósságából 100 milliárdtól megszabadulhat, de 2020-ban még mindig a GDP 120 százaléka lesz tartozásainak mértéke. Vitát válthat ki ugyanakkor, hogy a németek és a hollandok fölvetették: az esedékes részleteket Görögország letéti számlán keresztül kaphassa csak meg, ahonnan először a hitelezők jutnának pénzhez, és csak utána az athéni kormány, amely ezt szuverenitása megsértésének tartaná.
Az újabb megszorítások és az immáron ötödik éve tartó, összességében 12,5 százalékos, az idén újabb 3 százalékos gazdasági visszaesés ellenére azért van némi remény: az adatok szerint a költségvetési hiány 2009 óta 6,5 százalékponttal csökkent, de tavaly még így is a GDP 9,3 százalékára rúgott. Bár Athént rendszerint azzal vádolják, hogy a parlament által meghozott intézkedéseket vonakodik átültetni a gyakorlatba, az adósságszolgálat nélküli deficit 2009 óta a GDP 10,6 százalékáról 2,4 százalékra, 19 milliárd euróra zsugorodott. Ami azonban még messze van az elvárásoktól, hiszen jövőre már 3,6 milliárd eurós elsődleges többletet kellene Athénnak felmutatnia. Javulóban a folyó fizetési mérleg is, a hiány az öt évvel korábbi 15 százalékkal szemben tavaly 9,4 százalékon állt.
A lakosság igen rosszul viseli a helyzetet, ami aligha meglepő. A munkanélküliség 21 százalékos, a fiatalok körében 47 százalékos, közel félmillió állás szűnt meg az utóbbi évben szinte teljes egészében a magánszektorban. Különösen az 50 fősnél kisebb családi vállalkozásokat viselte meg a gazdasági lejtmenet. Márpedig a magánszektorban foglalkoztatottak háromnegyedének ezek a cégecskék adnak munkát.
