Többször is rendőrökkel csaptak össze a volt elnököt, Mohamed Nasheedot támogató tüntetők a Maldív-szigetek fővárosában, Maléban. A tiltakozók az után vonultak az utcára, hogy a politikus tévébeszédben közölte, távozik a hatalomból. Először azzal magyarázta döntését, hogy el akarja kerülni az erőszakot, utóbb viszont bejelentette: valójában puccsot követtek el ellene, és fegyverrel kényszerítették a lemondó nyilatkozat aláírására. Feltételezése szerint elődje, a Maldív-szigeteket három évtizeden át vaskézzel irányító Maumoon Abdul Gayoom mögött álló erők szervezhették az akciót. 2008-ban, az ország történetében az első demokratikus, több párt részvételével megtartott elnökválasztáson ugyanis őt győzte le a most 44 éves Nasheed, aki a börtönt is megjárt polgárjogi aktivistaként, „a Maldív-szigetek Nelson Mandelájaként” vált ismertté (HVG, 2008. november 8.).
Politikai ellenfelei – köztük az ország élére lépett volt alelnök, az egykori ENSZ-tisztviselő Mohammed Waheed Hassan Manik – viszont azt állítják, Nasheed önként távozott, mert meggyengült kormányának társadalmi bázisa. Példaként azt a lázadó rendőr- és katonatisztek által is támogatott tüntetéssorozatot emlegetik, amely január közepén indult a turistaparadicsomnak számító indiai-óceáni miniállamban, miután – állítólag az elnök kifejezett utasítására – letartóztatták az egyik tekintélyes büntetőbírót. Azzal gyanúsították, hogy az ellenzéket segíti, és gátolja az előző rezsim korrupciós ügyeinek kivizsgálását. Mások szerint viszont az volt a bíró bűne, hogy szabadon engedte a Nasheed-kormány egyik törvénytelenül letartóztatott politikai ellenfelét. Az egykori elnök szemére vetik az áremelkedéseket is, muszlim csoportok pedig liberalizmussal és azzal vádolják, hogy aláássa az ország vallási alapjait.
Az 1965-ben függetlenné vált volt brit gyarmaton az iszlámon kívül más vallás nyilvános gyakorlása tilos, az alkoholfogyasztás csak a külföldieknek, a nekik létrehozott turistaközpontokban engedélyezett, és – bár már az ENSZ is sürgette a beszüntetését – még mindig korbácsolással lehet büntetni a nők házasságtörését. A 2009 óta ellenzéki többségű parlamenttel egyezkedni kénytelen Nasheed elnököt különböző muszlim csoportok azzal is meggyanúsították, hogy „keresztényekkel és zsidókkal konspirál”. Különösen rossz néven vették tőle, hogy újra felélesztette a diplomáciai kapcsolatot Izraellel, Ahmed Naseem külügyminiszter tavaly májusban a zsidó államban járt, és a kormány arra is hajlandóságot mutatott, hogy az El Al légitársaságnak engedélyezze járatok indítását a szigetországba.
Nasheed azt állítja, hogy megbuktatásában muszlim fundamentalista erők is szerepet játszottak, és ennek veszélyétől a térség meghatározó államában, a hadsereggel alig, hadiflottával pedig egyáltalán nem rendelkező Maldív-szigeteknek 2009-ben kötött szerződés alapján tengeri védelmet nyújtó Indiában is tartanak. Különösen az után, hogy a kormányellenes tüntetők egy csoportja feldúlta a maléi nemzeti múzeumot, és az ország történetének az iszlám felvétele előtti, buddhista korszakából származó ereklyéket, felbecsülhetetlen értékű, XII. századi szobrokat semmisített meg. India úgy véli, a muszlim szélsőségesek egyelőre kisebbségben vannak, hírszerzési információk alapján azonban több Maldív-szigeteki fiatal is Pakisztánban és Szaúd-Arábiában folytatott vallási tanulmányokat, sőt vannak, akik az afganisztáni tálibokkal is kapcsolatot tartanak.
A szélsőségesektől a frissen beiktatott Waheed elnök is igyekszik távol tartani magát. Hatalomra kerülése után hangoztatta, hogy az erőszaknak és a zűrzavarnak egységkormány létrehozásával próbál véget vetni. Több párt képviselőit már be is vonta a kabinetbe, amely a jövő év novemberében esedékes választásokig irányítaná az országot. Az előrehozott voksolás ötletét azonban elveti, Nasheed és pártja, a Maldív Demokrata Párt viszont éppen ezt sürgeti, és nem hajlandó részt venni szélesebb koalícióban.
A volt elnök ellen letartóztatási parancsot adtak ki, igaz, végrehajtását gyorsan felfüggesztették – valószínűleg nemzetközi nyomásra. A kicsi, ám fontos hajózóútvonal mentén fekvő szigetcsoporton zajló fejlemények ugyanis meglehetősen élénk nemzetközi reakciót váltottak ki. Az egykori gyarmattartó Nagy-Britannia képviseletében például a Srí Lanka-i központtal dolgozó főbiztos, John Rankin és Alistair Burt külügyi államtitkár is megbékélést sürgetett. Csakúgy, mint Oscar Fernández-Taranco, az ENSZ főtitkár-helyettese, aki nyomban a Maldív-szigetekre utazott, ahol Robert Blake amerikai külügyi államtitkár is igyekezett közvetíteni a szemben állók között.
Hogy sikerül-e véget vetni az erőszaknak, az utcai megmozdulásoknak, egyelőre nem tudni. Nasheeedék a tüntetések folytatását ígérik, miközben Nagy-Britannia, India és az USA is meglepően gyorsan nyitott az új kormányzat felé. Igaz, Washington hangoztatta, tisztázni kell a hatalomváltás körülményeit, amire Waheed bejelentette, hogy állnak egy független vizsgálat elé.
POÓR CSABA
