1918: Létrejött az első délszláv államszövetség, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság.
1929: „Királyi diktatúrát” jelentett be az uralkodó, I. Sándor, és az ország felvette a Jugoszláv Királyság nevet.
1941: A tengelyhatalmak elfoglalták Jugoszláviát, Horvátország függetlenné vált, Magyarországhoz pedig bácskai területek kerültek.
1945: Felszabadult az ország területe, II. Péter királyt megfosztották trónjától.
1946: Életbe lépett a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság szovjet mintájú alkotmánya, az ország élére Joszip Broz Tito került.
1963: Az államszövetség felvette a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nevet, majd az 1974-ben elfogadott új alkotmányban kibővítették a két tartomány – Vajdaság és Koszovó – autonómiáját.
1992: Miután Horvátország, Szlovénia és Macedónia 1991-ben, Bosznia-Hercegovina pedig 1992-ben kilépett a föderációból, létrejött a Szerbiára és Montenegróra szűkült Jugoszláv Szövetségi Köztársaság. Montenegró polgárai referendumban erősítették meg maradási szándékukat.
2003: Szétesett az utolsó, Jugoszláviának nevezett államalakulat, és kikiáltották Szerbia és Montenegró unióját.
2006: Montenegróban a függetlenségi népszavazáson többségbe kerültek az igenek, így Podgoricában kihirdették az ország önállóságát.
2008: Az albán többségű, 1999-ben ENSZ-ellenőrzés alá vont Koszovó is bejelentette függetlenségét, amit eddig 88 ENSZ-tagállam, köztük Magyarország ismert el. Szerbia továbbra is magáénak tartja a területet.